Hamarosan megkezdődik Európa egyik legnagyobb űrbeli vállalkozása. Egy egyedülálló nemzetközi összefogás végeredményeként, több mint húsz európai cég bevonásával elkészült, és nemsokára útjára indul a Mars Express.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói.

Elkészült a Nemzetközi Űrállomás második összekötő modulja, melyet Európában gyártottak. A japán Kibo kísérleti modul pedig már úton van a Kennedy Űrközpontba.

... harcoló alakulataink ma már nem mennek sehova nélküle - nyilatkozta Brad Broemmel parancsnok az új, SVN-45 jelű, IIR-9 jelzésű GPS hold felbocsátásakor.

Miközben az ESA tagállamok gőzerővel dolgoztak a Spacelab modul megépítésén, a gyakran külön utakon járó franciák hirtelen magukénak mondhatták az első nyugat-európai űrhajóst. Ehhez persze kellett egy másik űrhajó...

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A mostani részben megismerkedünk a Spacelab űrlabor első eredményeivel.

Pár héttel ezelőtt indiai szakemberek tárgyaltak egy személyzet nélküli, automatikus holdszonda megvalósításáról. Sok a kérdőjel, de az indiai GSLV rakéta pár nappal ezelőtti sikerének fényében talán optimistán állhatunk a felvetéshez...

Csütörtökön az indiai fejlesztésű GSLV hordozórakéta sikeresen állította geostacionárius átmeneti pályára a saját fejlesztésű GSAT-2 távközlési műholdat.

A szakemberek azt gyanítják, hogy szoftverhiba miatt tért le az eredetileg kijelölt leszállópályáról vasárnap a Szojuz TMA-1 űrhajó. A "tévedés" miatt a Nemzetközi Űrállomás hatodik alaplegénysége 450 kilométerre az őket váró alakulatoktól szállt le.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Szojuz TMA-1 űrhajó vasárnap hajnalban közel 450 kilométerrel a tervezett célpontja mellett landolt a kazah sztyeppén. Az űrhajó ugyanis letért az irányított pályáról, és ballisztikus pályán szállt le. A hiba okai jelenleg még ismeretlenek.

Az eredetileg az 1970-es években, az űrhajósoknak a startkor elszenvedett terhelése enyhítésére kifejlesztett anyag mára már cipőbetétként (is) szolgál.

Tizenhat évvel ezelőtt, 1987. május 15-én Bajkonurból egy új, a világ legnagyobb tolóerejű rakétáját indították. Az Enyergija mintegy 130 tonna hasznos terhet volt képes Föld körüli pályára állítani, ez a hordozórakéta indította 1988-ban a Burán szovjet űrrepülőgépet is. Most azonban nem a Buránról lesz szó, hanem arról a "ballaszt-műholdról" (azaz a rakéta kipróbálása céljából felhasznált "tömegről"), ami az Enyergiját első útja során kísérte.

A European Space Imaging május elejétől, 6 hónapos próbaüzem után elkezdte az IKONOS felvételek gyűjtését és forgalmazását.

Az elmúlt éjszaka, közép-európai idő szerint 0:10-kor elindult az amerikai Atlas-5 hordozórakéta második példánya. Hasznos terhe a Hellas Sat 2, Görögország és Ciprus első saját távközlési műholdja.

Ritka égi tüneménynek lehettünk tanúi május 7-én. A Napunkhoz legközelebb, attól mintegy 58 millió kilométerre keringő bolygó, a Merkúr átvonult központi csillagunk, a Nap előtt.

A MUSES-C űrszonda célja: mintavétel egy kisbolygónál és annak visszaszállítása a Földre. Sorozatunk második részében bemutatjuk a japán aszteroida-szonda újszerű hajtóművét, és a vállalkozás menetrendjét.

Május 9-én egy japán hordozórakétával indult kozmikus útjára a japán fejlesztésű MUSES-C űrszonda. A mintegy négy és fél évig tartó űrkisérlet célja: mintavétel egy kisbolygónál és annak visszaszállítása a Földre!

Hazánk jövőre az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Sorozatunk mostani részéből kiderül, hogy miképp született meg a kontinens első űrlaboratóriuma.

Bizonyára sokan észrevették, hogy az elmúlt napokban időszakosan nem voltak elérhetők az Űrvilág oldalai. A hibát kijavítottuk, olvasóinktól elnézést kérünk az esetleges kellemetlenségért.

Ritka égi jelenségnek lehetünk ma szemtanúi. A Merkur megmutatja a sötét oldalát a Föld lakóinak, miközben átvonul a Nap előtt. A jelenség csak speciális távcsővel figyelhető meg.