1975-ben először hajtott végre űreszköz sima leszállást a Marson, és mindjárt kettő. A Viking-1 és Viking-2 azt kapta feladatul, hogy megválaszolják a mindenkit leginkább izgató kérdést, van-e, lehetséges-e élet a Vörös Bolygón? Válaszként akkor sem igent, sem nemet nem lehetett mondani. Lehet, hogy most értettük meg, miért?

A nyolcvanas évek közepére elkészült a szovjet űrrepülőgép. A felületes szemlélő számára úgy tűnhet, hogy ez a gép az amerikai „testvér” szakasztott mása. Ám ez csak a látszat...

Folytatjuk a szovjet nagyrakéta-program bemutatását. Ebben a részben bemutatjuk, hogy születtek meg az Enyergija kis testvérei, és miért nem született meg a nagy(obb) testvér.

Új sorozatot indítunk az Űrvilág webmagazin hasábjain. Bemutatjuk a néhai szovjet űrrepülőgép és a hozzá készített nagyrakéta programját.

Az ember alkotta űreszközök közül a Voyager–1 jár a legmesszebb. November 5-én az űrszonda kb. 13,5 milliárd kilométer távolságra lesz tőlünk – ez több, mint kétszerese a Plútó-Nap távolságnak.

Cikksorozatunk második részében röviden megismerkedünk az „űridőjárás-előrejelző” űreszköz-flottával, illetve bepillantást nyerünk a szakterület hazai helyzetébe.

Úgy tűnik Amerika „felébredt”. A Columbia fájdalmas tragédiája felturbózta a politikusokat és most komoly esély mutatkozik arra, hogy az eddig amolyan szükséges rosszként kezelt űrrepülés visszanyerjen valamit kezdeti presztízséből azáltal, hogy igazi célokat tűznek ki a NASA elé.

Szeretne többet megtudni a katonai pilóták és az űrhajósok kiválogatásáról? Érdekelné, hogy milyen egy barokamra? Kiváncsi arra, hogy milyen repülőgépeket, lokátorokat és rakétákat használt és használ a Magyar Honvédség? Ha igen, vegyen részt a MANT november 22-i, kecskeméti és keceli szakmai kirándulásán !

Bár a napfolt-tevékenység maximumán már rég túl vagyunk, Napunk mégis úgy forrong, mintha elfelejtette volna az emberek által megfigyelt tudományos tényeket. Mostani aktivitása akár a távközlési hálózatok és rádiónavigációs rendszerek működésére is hatással lehet.

Új csillagászati objektumot kapott távcsővégre a közel egy éve pályán lévő európai csillagászati kutatóműhold, az Integral.

A Magyar Asztronautikai Társaság 2003. december 6-án egynapos szakmai munkaműhelyt szervez ŰRTANítás címmel tanárok, valamint tanár szakos egyetemi, főiskolai diákok részére. A jelentkezési határidő e hét vége!

A Szovjetunióban is kísérleteztek újrafelhasználható eszközökkel…

Sorozatunk második részében bemutatjuk a nyolcvanas évek legerősebb hordozórakétáját.

2003. november 8-ról 9-re virradó éjszaka teljes holdfogyatkozásnak lehetünk tanúi.

A statisztikák szerint nagyjából évszázadonként lobban fel szupernova a Tejútrendszerhez hasonló spirálgalaxisokban. Ennyi ideje azonban nincs egy csillagásznak, hogy kivárja vizsgálatainak tárgyát, ezért inkább keres egyet magának. Európai csillagászok most egy érdekes projektbe kezdtek, mellyel megpróbálják megállapítani a jövő szupernováinak „szülő-csillagait”.

A mostani váratlanul erős naptevékenység egy sor kérdést szült az emberekben. Cikksorozatunban bemutatjuk magát a jelenséget, valamint annak hatásait űreszközeinkre és mindennapjainkra.

Utólag már mindenki lehet okos. Talán kicsit igaz ez a Columbia esetére is, hiszen a mindenre kiterjedő vizsgálat felfedte az űreszököz hibáit, melyek nyilvánvalóan jelen voltak az elmúlt huszonkét év minden repülésénél. Bár az áldozatokat már nem lehet feltámasztani, a jövő tervezésénél mindenképpen komoly segítséget jelentenek a Gehman-bizottság eredményei.

Ma hajnalban, helyi idő szerint 8:40-kor a kazahsztáni Arkalik város mellett leszállt a Szojuz TMA-2 visszatérő egysége, fedélzetén a Nemzetközi Űrállomás 7. alaplegénységével, és a látogató Pedro Duque spanyol űrhajóssal.

A Cassini űrszonda 2004-ben megközelíti a Szaturnuszt. Mit észlelt a Jupiter közelében a magyar kutatók munkáját is dícsérő űreszköz?

A német-amerikai-brit együttműködésben épült, 1990 és 1999 között működött ROSAT röntgencsillagászati mesterséges hold adatainak feldolgozására készült algoritmus alkalmazásával a bőrrák egyes típusai könnyebben és korábban felismerhetők.