A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó két űrhajós egy furcsa, éles, fémes zajról számolt be. Az asztronauták jól vannak, az ISS-ről a levegő nem szökik, de a probléma egyelőre nem világos...

Sorozatunk második, befejező részében bemutatunk néhány érdekes megfigyelést...

A kis csendes-óceáni állam, Kiribati nemrég elhatározta, hogy diplomáciai kapcsolatba lép Tajvannal. Mi köze ennek a kínai űrkutatáshoz?

A japán Nozomi űrszonda megfertőzheti a Marsot, ugyanis ha továbbra is a jelenlegi pályáján marad, akkor december 14-én becsapódik a Vörös Bolygóba - állítja egy japán napilap.

Érdekes, hogy az amerikai légierő nem tudott választani a két befutó között, inkább mindkét pályázót győztesnek hirdette ki. Valószínűleg ez nem a katonák határozatlanságának eredménye, sokkal inkább a két hadiipari gigász lobbiérdekeinek kiegyenlítettségéé. A Boeing Delta-4 persze a lobbiérdekektől függetlenül ugyanúgy klasszis képességeket villant fel.

Hétfőn az RTL Klub Delelő című műsorának egyik blokkjában ezúttal csillagászat lesz a téma, a műsorvezető beszélgetőtársa az Űrvilág szerkesztőségének tagja lesz.

Végre bekövetkezett a várva várt jelenség: 2003. november 20-án (csütörtökön) 18 óra előtt néhány perccel vöröses, oszlopszerű alakzatok jelentek meg az északi égen, amelyet Magyarország területén már számos helyen észleltek - mondta az [origo]-nak Tepliczky István, a Magyar Csillagászati Egyesület titkára.

Kína sikeresen pályára állított szombaton egy távközlési műholdat, és ennek apropóján egy illetékes bejelentette, hogy Peking 2005-ben tervezi a következő űrhajós utazását.

Burán és Columbia. Első hallásra talán furcsának tűnhet, ha egyszerre említjük a két űrrepülőgépet. Sajnos azonban ma már mindketőre csak emlékezhetünk…

1988 őszére elérkezett az idő, hogy a szovjet űrrepülőgép megtegye első próbaútját.

Az Európai Unió (EU) és az Európai Űrügynökség (ESA), e két független európai szervezet szerződésben erősítette meg együttműködési szándékát az űrkutatás területén. A cél: kontinensünk erejének növelése, az űrkutatás eredményeinek minél jobb gyakorlati hasznosítása.

A Ulysses űrszonda segítségével rengeteg információhoz jutottunk központi csillagunkról. Az adatok kiértékelésében magyar kutatók is részt vesznek.

A Magyar Asztronautikai Társaság DATA Szakosztálya és a TIT Budapesti Szervezete "Űrklubot" szervez.

Mindannyiunk által ismertek az égbolt oly sokszor csodált csillagképei. De mióta léteznek? Mennyi van belőlük? Van hivatalos nyilvántartásuk? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk Bartha Lajos székesfehérvári előadásán.

Az űrbe jutás első szabálya: végy egy megfelelő hordozóeszközt. Aki ma az űrbe akar juttatni valamit, arra viszonylag széles kínálati piac vár. E piac mostanában megjelenő két szereplője az EELV programban kifejlesztett Atlas-5 és Delta-4.

A Nemzetközi Űrállomás (ISS - International Space Station) immár kisiskolás korba lépett, miután tegnap volt öt éve, hogy első eleme kijutott a világűrbe.

Az eBay internetes aukciós ház eladásra kínálta a kaliforniai SpaceDev cég “portékéját”, egy komplett mini-műholdat. A kikiáltási ár 9,5 millió dollár.

Befejező részéhez érkezett a nyolcvanas évek nagy szovjet űrprogramját bemutató sorozatunk. Az utolsó részben bemutatjuk, hogy ma mit használunk az Enyergija-Burán programból.

Egy ellopott norvég mentőautó tolvaja mindössze tizenkét kilométernyire jutott hétfőn az eltulajdonított járművel, mert húsz perccel az Oslo belvárosában elkövetett bűntett után a rendőrség elfogta a tettest a gépkocsiban levő GPS-es rendszernek köszönhetően.

Japánban bejelentették, hogy használhatatlanná vált a mindössze 10 hónapja működő Midori-II földmegfigyelő mesterséges hold, az egyik legfontosabb tudományos űreszköz. Az ok egyelőre nem ismert, de esetleg a Nap megnövekedett aktivitása is felelős lehet a meghibásodásért.