Ezzel a cikkel hűséges Olvasóink már egy évvel ezelőtt is találkozhattak. Viszont vannak új Olvasóink is, meg aktuális is, meg a főszerkesztőnek is az egyik kedvence, úgyhogy ismét bekötjük...

December 31-én kezdődik a hagyományos Paris-Dakar sivatagi rali 27. évfolyama. Idén a verseny Telefonica-Dakar néven fut, és startja a spanyolországi Barcelonában lesz, ezzel is rövidebb a zimankós időjárásban leküzdendő szakasz hossza. A szervezők a verseny hosszát két állomással és párszáz kilométerrel csökkentették. A versenyben idén is fontos szerep jut a műholdas helymeghatározó és navigációs rendszereknek, bár messze nem annyi, mint korábban!

Európa első műholdas navigációs rendszerének legújabb földi állomását Írországban helyezték üzembe.

Korábban már beszámoltunk az európai Ariane-5 hordozórakéta legutóbbi sikeres startjáról. Most bemutatjuk az "utasokat", vagyis azt a hét európai műholdat, melyek a világűrbe jutottak.

Folyatódott az év végi rakéta-nagyüzem, ezúttal az európai hordozóeszköz startolt.

Bár az eredetileg tervezetthez képest néhány órával később, de sikeresen a világűrbe juttatta rakományát az amerikai Atlas-5 rakéta.

Az év utolsó két hetében komoly “nehézrakéta-nagyüzemre” van kilátás. A tervek szerint 2-3 naponta indul egy-egy a világ legerősebb hordozórakétáiból különböző űrközpontokból.

Az Európai Bizottság és az ESA csak egyes esetekben dolgozott együtt, egészen a 1980-as évek végéig. Az Európai Bizottság 1988-ban formált meg először átfogó űrstratégiát.

Az ELTE Környezetfizikai Tanszékcsoportján, a Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoportja által üzemeltetett műholdvevő állomás jelentős fejlesztésen esett át 2004 szeptemberében. A korábban csak kisfelbontású 1-4 kilométeres pixelméretű, az amerikai NOAA és a kínai Feng Jun holdakról származó képek vételére alkalmas állomás immár a 250 méteres felbontású MODIS-képek vételére is alkalmas.

Amit pár napja az amerikai lapok rebesgettek, mára valósággá vált. Sean O'Keefe a NASA vezetője benyújtotta lemondását. Mint azt Bush elnöknek írta, mindaddig folytatja a munkát, amíg meg nem találják utódját, és reméli, hogy az Elnök jelöltjét a Szenátus legkésőbb februárban elfogadja.

Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról, az ŰRVILÁG Olvasóinak ajánlva: Az AQUA műhold MODIS szenzorának felvételén nyomon követhetjük, hogy melyik hegyek, hegységek csúcsa „lógott ki” a Kárpát-medencét egész december elején kitöltő alacsonyszintű rétegfelhőből.

A két ünnep között a világ valamennyi jelentősebb hírügynöksége, írott és elektronikus sajtóterméke foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy a 2004 MN4 aszteroida 2029-ben esetleg a Földnek ütközik. A hír jelentőségét az adta, hogy ennek – a kisbolygók megfigyelésének kezdete óta – még soha nem volt ekkora esélye, bár a mostani esély is csak 1%-nyi volt…

Az ünnepek alatt, a kiadós ebédek, a bejgli után, a lazítás idejére ajánljuk az ESA új, fiatal (és persze öregebb) gyerekeknek szóló honlapját.

Kedden este a Polaris Csillagvizsgálóban előadás hangzik el a közeljövő űrporgramjairól.

Az ESA-nak és az EU-nak teljesen eltérő a szerkezete, szabályzata és a döntéshozatali felépítése. A két szervezet közeledése elengedhetetlenné teszi mindezek felülvizsgálatát.

Egy rövid ízelítőt adunk abból, hogy mi fog történni 2005-ben az űrkutatás világában.

A SpaceShipOne fedélzetén repült egy bronz alkotás, amelynek készítője és vevője is figyelemre méltó.

Az a technológia, amit a Huygens szonda használ majd a Szaturnusz holdjára való leereszkedéskor, az európai Galileo műholdas helymeghatározó rendszerben is szerepet kap.

Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország 2005-től tizenöt évig biztosít URH és mikrohullámú műholdas távközlési kapacitást a NATO számára saját kommunikációs műholdjain.

Amerikai lapértesülés szerint a héten távozni készül posztjáról Sean O'Keefe.