Az űrkutatási alkalmazások – a Föld megfigyelése és az űrcsillagászati programok – céljaira kifejlesztett képalkotó eljárások új eszközt adtak a cukorbetegség kutatóinak kezébe.

Chile partjainál a káros tengeri fitoplankton megjelenésére műholdas távérzékelési módszerrel is figyelnek.

A SURE program keretén belül számos hazai kutatócsoport is megpályázza a lehetőséget, hogy a Nemzetközi Űrállomáson végezhessen kísérleteket. Az Országos Epidemiológiai Központ Mikrobiológiai Kutatócsoportja a sejtek citokin-termelésének vizsgálatával pályázik.

Vajon melyik a világ messze a legnagyobb éves költségvetéssel dolgozó űrügynöksége?

Cikksorozatunk befejező részében ízelítőt kapunk a nagypontosságú GPS mozgásvizsgálati program eredményeiből, és megtudhatjuk azt is, hogy „összemegy az ország”…

Hivatalosan is nevet kapott a Plútó 2005-ben, a Hubble-űrtávcsővel felfedezett két parányi kísérője.

Az űrtávcső egyik fő műszere bő egy hete nem működik, biztonsági üzemmódba kapcsolt.

Hosszú interjút készített az [origo] Both Előddel, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) igazgatójával.

Bemutatunk egy működő hazai példát a műholdas helymeghatározás (pontosabban a valós idejű kinematikus GPS, szokásos angol rövidítéssel RTK) mezőgazdasági alkalmazására.

Egyre szebb arcát mutatja a június elején kialakult fitoplankton-mező a Norvég-tengeren.

Az angol időjárás – mint mondják – ésszerű kompromisszum az eső és a köd között. Nyáron azonban ez nem feltétlenül igaz.

A műholdas helymeghatározás alkalmazásával megkönnyíthető lenne a látássérültek gyalogos közlekedése. Egy kísérlet kezdeti eredményeit ismertetjük.

Miután Jeffrey Williams, az ISS űrhajósa 300 képet készített a Discovery űrrepülőgépről, tegnap délután, magyar idő szerint 16:52-kor a Nemeztközi Űrállomás összekapcsolódott a Discoveryvel. Ennek kapcsán a jövő űrrepülőgépes küldetéseit is áttekintjük.

Az amerikai Függetlenség Napján (az időjárás okozta pár napos halasztás után) végre sikeresen pályára állt a Discovery amerikai űrrepülőgép, fedélzetén többek között Thomas Reiter német űrhajóssal, tiszteletbeli magyar űrkutatóval.

Első hallásra megdöbbentőnek és hihetetlennek tűnik, hogy a Földtől 20200 km-re lévő, 13900000 m/h sebességgel száguldó mesterséges égitestek kellenek ahhoz, hogy közvetlenül itt a Földön az emberközeli, változatlannak látszó földkéreg rendkívül lassú, 0,000000114 m/h sebességű lemeztektonikai mozgásait feltérképezzük.

A nyári napforduló idején a nagyon intenzív felmelegedés és a légkör felső részén beáramló hideg okozta instabilitás különösen kedvezett az óriási hőzivatarok kialakulásának június 22-én és 23-án, csütörtökön és pénteken.

Néhány héttel azután, hogy a tudományos portálok (ahogy az Űrvilág is) beszámoltak arról, hogy az első vietnami műholdat amerikaiak építik meg, most bejelentették, hogy azt az ESA állítja Föld körüli pályára.

Elindult a Progresz M-57, hogy utánpótlást szállítson az űrállomásra. Ez immár a 22. ilyen típusú orosz teherűrhajó, amely az ISS-hez repül.

Nem Miss Jones kezd új naplóba, hanem az ESA 2011-re tervezett ExoMars expedíciójának legfontosabb mérföldkövét mutatták be a minap: a Bridget névre keresztelt Mars-rovert.

Júniusban került sor a New Horizons első „bevetésére”. Az űrszonda a fő kisbolygóövön történő áthaladása során lencsevégre kapta a 2002 JF56 jelű kisbolygót.