Közeledik az amerikai Mars-szonda leszállásának napja, május 25. (Magyar idő szerint valószínűleg már május 26.)
Közeledik az amerikai Mars-szonda leszállásának napja, május 25. (Magyar idő szerint valószínűleg már május 26.)
Nappal, különösen a melegebb évszakokban a szárazföld sokkal melegebb, mint a szomszédos vízfelület. Így afölött gyakori a felhőképződés, míg a tengerek általában zavartalanul látszanak az űrből.
Napjaink környezeti változásainak nagyobb részét az emberi tevékenység határozza meg, a természet erejéből bekövetkező változások (pl. erdőtüzek, árvizek, aszály) pedig jelentősen befolyásolhatják az ember életminőségét, meghatározzák feladatait.
Az Orosz Űrkutatási Intézet (IKI) 2000-ben megkezdte egy általános célú mikroműhold platform kiépítését. Cikkünkben a magyar részvételről lesz szó.
Az MTV Az Este című műsora április 30-án lényegében egyenlőségjelet tett a SETI meg az ufológia közé. Nagyjából mintha az asztronómiát kevernék össze az asztrológiával.
2015-ben indulhat a NASA Solar Probe űrszondája, amely minden eddigi űreszköznél közelebb merészkedne központi csillagunkhoz.
Hamarosan indul egy űreszköz, amely tovább finomítja majd a mikrohullámú háttérsugárzásról eddig szerzett ismereteinket. Rejtvényünk megfejtői közül ismét valaki megnyerheti a Typotex Kiadó könyvét.
Április vége, május első fele a repce virágzásának ideje. Amint azt a méhészek és a műholdképek elemzői jól tudják, a repcetáblák rikító sárga színe elüt minden más tavaszi növényétől.
Cikksorozatunk harmadik részében az ESEO műholdra felkerülő TriTel-ESEO műszer fejlesztéséről számolunk be.
A tervek szerint idén október végén indulna az ESA Planck űrszondája, hogy a mikrohullámú háttérsugárzás „egyenetlenségeit” kutassa. Megtudhatjuk azt is, hogy ki nyerte a Typotex ajándékkönyvét.
Néhány milliárd év múlva ott, ahová most a Hubble-űrtávcsővel néztek, már csak egyetlen galaxis látszik majd.
A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja 2001 óta vesz részt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) folyó kozmikus sugárzás vizsgálatokban.
Ahogy egyre nagyobb problémát okoz a „szemetelés” a Föld körüli pályán, úgy merülnek fel ötletek az űrszemét eltakarítására is – egyelőre kevés realitással.
A cikkben a fizikai értelemben vett kaotikus rendszerek néhány tulajdonságát mutatjuk be, majd megvizsgáljuk, hogy teljesülhetnek-e ezek Föld körüli térségünkre is.
Az 1000 méter magas Chaitén-vulkán évezredek óta először vált aktívvá május 2-án. Az Envisat űrfelvételén hosszú hamu- és füstfelhő kígyózik kelet felé.
A Nargis trópusi ciklon több tízezer ember életét követelte a korábban Burma néven ismert délkelet-ázsiai országban.
Műholdas érzékelők adatainak kombinálásával sok mindent megtudhatunk arról, hogy a mikroszkopikus tengeri növények mennyi szén-dioxidot nyelnek el a légkörből.
Május 10-én Kiskunhalason rendezik meg a 3. Mars Rover Modell versenyt, amelyre 45 csapat nevezett!
Nem először, és bizonyára nem is utoljára adatik meg a lehetőség, hogy a Hold körül keringjünk – még ha csak „névlegesen” is. Most az amerikai Lunar Reconnaissance Orbiterre lehet jelentkezni.
Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu