A Cassininak talán még a Titannál is látványosabb – és legalább olyan titokzatos – célpontja volt a napokban, az Enceladus.

Június 27-én az Európai Űrügynökség (ESA) és az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) főképviselői aláírták a Csándráján-1 indiai holdszonda kutatási programját érintő együttműködési megállapodást.

Toulouse-ban befejezték az első európai Vénusz-kutató űrszonda, a Venus Express összeszerelési és tesztelési fázisát. Ezzel lehetővé vált, hogy a tervezett időpontnak megfelelően, 2005 októberében Bajkonurból elinduljon a Venus Express.

A Mariner–4 40 éve (1965. július 14-én) repült el a Mars mellett és elsőként készített felvételeket a vörös bolygó felszínéről. A Föld nevű bolygó lakói első alkalommal vethettek közeli pillantást a Marsra.

Az Opportunity amerikai marsautó június 3/4-én kiszabadult abból a porcsapdából, amelybe még 2005. április 26-án beásta magát. Egy kis szabad mozgás után a kíváncsi szakértők visszaküldték a porcsapda vizsgálatára, majd elindult az Erebus-kráter felé.

A Mars kutatásával foglalkozó szakemberek és a vörös bolygó titkaira kíváncsi érdeklődők már a Mars Express pályára állása óta várták az európai űrszonda radarantennájának kinyitását. Június 14-én a darmstadti irányítók jelentették: a második 20 méteres antenna is sikerrel kinyílt!

Ezzel a címmel látták el a Nature folyóirat legfrissebb számában közölt szép Mars Express-felvételt.

Az amerikai Spirit és Opportunity marsjárókkal kapcsolatos legújabb, magyarul is olvasható hírekre hívjuk fel az érdeklődők figyelmét.

A NASA 18 hónappal meghosszabbította a már több mint egy éve a Marson dolgozó Spirit és Opportunity küldetését.

A NASA Hubble Űrtávcsöve és a Cassini űrszonda együttes mérései alapján vizsgálták a Szaturnuszon a sarki fény jelenségét.

A Szovjetunió 1960-ban indította a világ első űrszondáját a Mars felé. Akkor a hordozórakéta felrobbant, s azóta sem volt egyetlen, feladatát teljes sikerrel teljesítő szovjet vagy orosz Mars-szonda. Oroszország ma két újabb Mars-szonda tervein dolgozik.

A Cassini folytatja útját a Szaturnusz holdjai és gyűrűi között. Legutolsó fotótémája a Hyperion hold volt.

Az oroszok első generációs űrszondái közül a legsikeresebb, a Zond-3 1965. július 18-án indult Bajkonurból és fotózta a Hold Földről nem látható oldalát.

A Cassini szonda legutóbbi képein kettős felfedezés látható: a Titan egy feltételezett szénhidrogén tava és az azt tápláló felhők.

A Szaturnusz rendszerében keringő Cassini–űrszonda továbbra is szállítja a felfedezéseket és az óriásbolygó holdjainak és gyűrűinek soha nem látott részletességű fotóit.

A NASA Cassini szondájának mérései alapján európai és amerikai kutatók egy olyan alakzatot véltek felfedezni a Szaturnusz óriásholdján, amely vulkán lehet. Talán a légköri metán eredetében is fontos szerepet játszhat a kriovulkanizmus a Titanon.

Az első európai Mars-szonda tudományos sikersorozata folytatódik: sarki fényt fedezett fel a vörös bolygón. Hamarosan újabb eredmények várhatók, kinyitják a második radarantennát is. Eközben megoldódni látszik a marsi metán rejtélye.

Néha nem is olyan egyszerű megállapítani, hogy mit látunk egy képen...

A NASA Chandra röntgencsillagászati mesterséges holdjával is megfigyelhető a sarki fény jelensége a Naprendszer legnagyobb bolygójának felsőlégkörében.

Ezzel a címmel jelent meg egy részletes összefoglaló az Origo hírportálon. A beszámoló az ESA Mars Express szondájának első évéről rendezett nemzetközi konferenciáról készült.