Idén május 17-én közelíti meg legjobban bolygónkat a hozzánk mindenképp közel álló Hungaria kisbolygó. Semmitől sem kell tartanunk, távolsága majdnem egy Csillagászati Egység lesz.
A Mars Express OMEGA műszerével a felszín ásványi összetételét térképezték fel. Megjelölték azokat a helyeket, ahol valaha esetleg nagyobb állóvizek lehettek.
Ezzel a címmel szervez előadást minden érdeklődőnek a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) DATA szakosztálya a TIT budapesti Kossuth Klubjában, március 8-án este.
HRSC, azaz High Resolution Stereo Camera, magyarul nagyfelbontású sztereo fényképezőgép. A Mars Express egyik műszere. 2005 eredményeinek fényében pedig lassan főműszere. A tavalyi év leglátványosabb Marsot érintő eredményeit ez a műszer szállította.
Egy régi ismerős került elő a Szaturnusz rendszerében, „akiről” kezdték azt hinni, hogy eltűnt, ezért kezdett titokzatossá válni. A Cassini megtalálta az elveszettnek hitt küllőket.
A NASA Mars Odyssey szondájának adatai alapján úgy gondolják, hogy a poláris vidékeken időszakosan megjelenő sötét foltokat a szén-dioxid gejzírszerű kitörései okozzák.
A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) tagjai ma délután szavaznak a bolygó hivatalos meghatározását tartalmazó (módosított!) határozati javaslat(ok)ról.
Nem Miss Jones kezd új naplóba, hanem az ESA 2011-re tervezett ExoMars expedíciójának legfontosabb mérföldkövét mutatták be a minap: a Bridget névre keresztelt Mars-rovert.
A SMART-1 európai űrszondáról, az egyetlen, jelenleg is dolgozó, Hold körül keringő űreszközről keveset hallani. Ezt a csöndet törjük meg a szondának a Mare Humorumról, pontosabban annak pereméről készített felvételével.
Az utóbbi évek űrkutatásának vitathatatlan csúcsterülete a Mars felderítése. Miközben két-két amerikai szonda kutat a felszínen illetve a bolygó körül keringve, az első európai szondának is jut hely a felfedezésekben.
Régen írtunk utoljára az első olyan európai űreszközről, amely a Hold körüli pályán dolgozik. Lehet, hogy egy nagy „csattanással” lesz vége a meghosszabbított küldetésnek...