A székesfehérvári Szabadművelődés Házában 2003. október 18-án (szombaton), 17 órakor Szentpéteri László, az ŰRVILÁG felelős szerkesztője tart előadást.

Az űrhajó minden bizonnyal Pakisztán felett lép be az igen sűrű légkörbe. Ennek következtében az ország lakossága majd látványos lángcsóvában gyönyörködhet.

Néhány hete egy érdekes hírre bukkantam, amikor az 1991 januári Űrkaleidoszkóp című MANT kiadványt forgattam. A hír nagyon tanulságos, úgy gondolom érdemes 12 év elteltével újra átfutni.

Rakétatörténeti könyveket lapozva vagy az Internetet böngészve könnyen összetalálkozunk Van Hu (kínai pinyin átírással: Wan Hu) nevével. Gyakran úgy említik őt, mint az első kínai „űrhajóst”. De ki is az a Van Hu?

Jang Li-vej 1965-ben Kínában született, 1983-tól vadászpilóta, 1990-ben nősült. 1993-ban bekerült a kínai űrhajósjelöltek első csapatába.

Ma hajnalban, közép-európai idő szerint 3 órakor Kína útnak indította első űrhajósát. Tíz perccel később a Sencsou-5 sikeresen pályára állt.

Legalább hétfő (azaz szeptember 29-e óta) mind a tizennégy kínai űrhajósjelölt a csiucsüáni indítóközpontban tartózkodik, és már ott folytatja a felkészülést. A hónap közepe óta a történelmi űrhajó és hordozórakétája is összeszerelve várja a startot.

Az előzetesen bejelentett terveknek megfelelően vasárnap Belső-Mongóliában sikeresen landolt a kínai űrhajó negyedik példánya. A Sencsou-4 mostani sima repülése után valószínűnek tűnik, hogy az ország első űrhajósa az idei év második felében kijut a világűrbe. Amennyiben így lesz, akkor Kína a harmadik ország lesz, amely önerőből képes űrhajóst Föld körüli pályára juttatni és onnan visszahozni.

Közép-európai idő szerint 0:23-kor leszállt a Sencsou-5 űrhajó a Belső-Mongóliai Autonóm Tartományban. A leszállásról 0:35-kor számolt be a kínai televízió.

A ma hajnalban indított kínai űrhajó rendszerei normálisan működnek, utasa jól érzi magát.

Miért kellett Kínának űrhajóst küldenie a világűrbe? Kik karolták fel a programot? Miért most? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ összeállításunk.

A kínai űrhajót indító hordozórakéta a Pekingtől 1600 km-re nyugatra, a Góbi-sivatagban található Csiucsüán űrközpontból indult. A landolásra szintén Kína lakatlan területein kerül sor.

Az alábbiakban röviden bemutatjuk a kínai Sencsou űrhajót. Megpróbálunk arra a kérdésre is választ adni, hogy ez az űrhajó Szojuz-e, vagy nem Szojuz?

Már beszámoltunk arról, hogy októberre várható az első kínai űrhajós történelmi útja. Történelmi, hisz Kína lesz a harmadik ország, mely önerőből juttat embert a világűrbe. Mostani cikkünkben egy sor újabb információt olvashatnak.

Az ŰRVILÁG információi szerint immár egy hónapja a startasztalon várja az indítást az ötödik kínai űrhajót szállító CZ-2F hordozórakéta. A hivatalos kínai bejelentések szerint a startra október 1-e után “bármikor sor kerülhet, amikor ehhez minden feltétel adott”. Az út attól lesz történelmi, hogy ezen a repülésen a világűrbe indul az első kínai űrhajós.

Ma, közép-európai idő szerint 17:40-kor Kínából sikeresen pályára állították a Sencsou-4 űrhajót. A személyzet nélküli űreszköz repülése egyelőre rendben zajlik. Szakértők szerint, amennyiben minden az előzetes forgatókönyv szerint alakul, akkor a következő Sencsou már az első kínai űrhajóst viszi a világűrbe.