A csapadék mennyiségének becslése a világűrből igazi kihívás a műholdakkal foglalkozó kutatóknak. A legfőbb probléma, hogy a becslés olyan tulajdonságok mérésén alapul, melyek csupán közvetett viszonyban állnak a lehulló csapadékkal.

Ha minden az előzetes tervek szerint halad, akkor március 26-án másodszor is elindulhat a világűrbe Charles Simonyi, a magyar származású amerikai szoftver-milliárdos. Most röviden visszaidézzük előző útját.

Nem csak a minap bemutatott kínai Sárga-folyó, de az észak-amerikai Mississippi is építi deltatorkolatát a Mexikói-öböl „rovására”.

Mire képes a folyami hordalék? Huszonegy év változásai műholdfelvételeken.

Egy módosított orosz ballisztikus rakéta állította pályára az Európai Űrügynökség (ESA) legújabb tudományos műholdját, amely a földi gravitációs erőteret térképezi majd fel.

Az egyetlen európai űrrepülőteret mutatjuk be műholdképen. Innen indul rövidesen az ESA GOCE műholdja is.

174 évvel ezelőtt, 1835. március 14-én született a 19. század egyik legnagyobb észlelő csillagásza, aki aztán jelentős szerepet játszott abban is, hogy az emberiség hosszú időn keresztül hitt az értelmes marsi élet létezésében.

Az 1997 óta úton levő űrszonda manőverező hajtóművei megérettek a váltásra.

A Mars két holdja közül a kisebbiket fotózta a bolygó körül keringő amerikai Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszonda.

Az Ohotszki-tenger jege látványos alakzatot formázott februárban, Japán legészakibb szigetének partjainál.

A hegyeken átbukó, a leszálló oldalon szárító és meleg szél, a főn különös felhőalakzatokat kelt. Ezúttal a horvát tengerpart északi részén láthatunk ilyent.

Több mint egy évtized után a Nemzetközi Űrállomás (ISS) napelemrendszere eljutott a teljes kiépítésig.

A 2009. március 23-i rendezvény a hipotetikus idegen civilizációknak szóló üzenetküldéssel, egy kapcsolatfelvétel lehetséges hatásaival és a jelenlegi kutatások egyes technikai kérdéseivel foglalkozik. A rövid, néhány perces vitaindítókat követően a témákat kerekasztal-beszélgetés során tárgyaljuk meg alaposabban.

A két nappal ezelőtt indult amerikai űrrepülőgép hozzákapcsolódott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS).

Nem is az ESA gravitációs műholdjáról lenne szó, ha nem halasztották volna el ismét a startot. Most talán nem hosszan, csak még egy napig kell várni...

Magyar idő szerint hétfő hajnalban elhagyta a floridai indítóállást a Nemzetközi Űrállomásra tartó amerikai űrrepülőgép.

Rejtvényünkben két, közel három évtizedes különbséggel készült felvételt helyeztünk egymás mellé. Csak az egyiknek volt köze a Huygens-szondához.

Egy közelgő űrszemétdarab miatt, óvintézkedésként, a Nemzetközi Űrállomás három lakójának egy időre a mentőűrhajóba kellett vonulni.

Az űrrepülőgép, fedélzetén hét utassal, az utolsó nagy amerikai gyártású szerkezeti elemeket viszi a Nemzetközi Űrállomásra - nem előbb, mint március 15-én.

A Polaris Csillagvizsgálóban ma este az űrturizmusról hangzik el előadás. Az űrrepülőgép csütörtök hajnali startját is közvetíti az interneten a Polaris TV.