A NASA és az RKA eredetileg hét Shuttle-Mir összekapcsolódást, és öt hosszú idejű amerikai űrrepülést tervezett végrehajtani a program keretében. Sorozatunk mostani részében szót ejtünk a harmadik, negyedik, és ötödik amerikai Mir-lakóról, valamint bemutatjuk, milyen problémákat kellett elhárítani a legénységeknek 1997-ben.

Hét nappal a Columbia utolsó felbocsátása után a legénység parancsnoka és az űrrepülőgép pilótája e-mail-ben kapott tájékoztatást a start során történt eseményről. A levélben figyelmeztették őket, hogy az egyik sajtótájékoztatón készüljenek fel egy olyan kérdésre, amely a start során levált szigetelőhab-darabot említi.

Már öt hónap telt el azóta, hogy a Columbia űrrepülőgép megsemmisült Texas fölött, és utasai mindannyian életüket vesztették. Végső jelentés még mindig nincs, de a Columbia Balesetét Vizsgáló Bizottság (CAIB) néhány nappal ezelőtt közzétette harmadik ajánlását. Ezeket az ajánlásokat azért adják ki még a végső jelentés előtt, hogy ezzel is elősegítsék a Shuttle-repülések ismételt elindítását.

Ezalkalommal a NASA űrszonda párosának a második tagja, az Opportunity (MER-B) kel útra. Az indítást közép európai idő szerint ma hajnali 5 óra 56 percre tűzték ki, a rossz idő miatt azonban a startot holnapra halasztották.

Az “Irodalom, a művészetek és a világűr” cimmel (Literature and Arts in Space) rendezett egynapos konferenciát Bécsben az EURISY Szövetség (www.eurisy.asso.fr), amelynek a Magyar Űrkutatási Iroda is tagja.

2003. május 30-án, nyolc és fél hónapos Föld körüli utazása után Japán közelében leszállt egy visszatérő kapszula, fedélzetén műszaki kísérleti eredményekkel.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Ebben a részben megismerkedhetünk az Ariane-4 rakétával.

Az érintett szervezetek a közelmúltban sajtóközleményben jelentették be, hogy október 1-jei hatállyal új űrügynökség alakul Japánban. Az új szervezet a területen eddig működő három szervezet egyesülésével jön létre.

Két orosz kozmonauta amerikai űrrepülőgépen tett látogatása után 1995-ben elérkezett az idő, hogy egy amerikai űrhajós is vendégeskedjen orosz űreszközön. Majd, szinte napra pontosan 20 évvel a történelmi (és politikai) jelentőségű Szojuz-Apollo program végrehajtása után, 1995 júniusában ismét összekapcsolódott egy orosz és egy amerikai űrjármű a Föld körüli pályán. A résztvevők ezúttal a Mir és az Atlantis voltak.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói.

Európa első Mars-szondája egy hónappal az indítása után energiaellátási gondokkal küzd. Emiatt valószínűsíthető, hogy a Mars körüli pályára állás után korlátozni kell a fedélzeti műszereinek működését.

A Columbia Balesetét Vizsgáló Bizottság ma, a baleset után pontosan öt hónappal újabb ajánlást bocsátott ki. Ezúttal a start közben készült felvételekről ejtenek szót.

A harmadik Shuttle-Mir dokkoláshoz a NASA ismét az Atlantist indította, 1996 márciusában. Az űrrepülőgép Shannon Lucid amerikai űrhajósnőt vitte fél éves, rekord időtartamú űrutazásra.

2003. május 30-án kilenc új űrhajósjelöltet soroltak be az orosz űrhajóscsapatba.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Mostani cikkünkben bemutatunk egy nagyon látványos, ám viszonylag rövi életű űrrepülőgép-tervet.

2003. május 28-án, 70 éves korában, infarktus következtében meghalt Oleg Grigorjevics Makarov orosz mérnök-űrhajós, több kísérleti, műszaki űrrepülés lebonyolítója.

Az amerikai űrrepülőgépeket egy űrállomás kiszolgálására, építőelemeinek Föld körüli pályára juttatására fejlesztették ki. Tervezői annak idején azonban aligha gondolták, hogy az első űrállomásmodul, amit pályára állítanak vele, orosz készítésű lesz, és orosz űrállomáshoz fog csatlakozni.

A repülési készenlét felülvizsgálata után a NASA szakemberei úgy döntöttek, hogy néhány nappal elhalasztják az ezévi második amerikai marsjáró indítását. Az új dátum: leghamarabb június 28.

A 2003-as űrszondás Mars-invázió még a Mars Express előtt, 1998-ban kezdetét vette. A japán Nozomi űrszondánál felmerült problémák miatt azonban útja a szokásosnál jóval hosszabbra sikeredett, s csupán 2004 elején éri el a Marsot. Mielőtt azonban végleg a vörös bolygó felé indulna, Földünk mellett is elrepül.

A NASA JPL-ben kifejlesztett infravörös képalkotó eljárást számos, az űrkutatástól távol eső területen is alkalmazzák. Az egyik legújabb ötlet az autóvezetők figyelmeztetése az esetleg balesetet okozható, út menti nagyvadakra.