Közel 30 diák részvételével tegnap a csillebérci Gyermekvárosban elkezdődött a Magyar Asztronautikai Társaság Tizedik Magyar Ifjúsági Űrtábora.

Bár az elmúlt négy és fél évtized az űrteljesítményektől volt hangos világszerte, ma az űrkutatás holtpontjáról beszélhetünk. Ezt látszik alátámasztani egy minap végzett közvéleménykutatás, melyet a vezető (űr)hatalom polgárai között készített egy houstoni újság és amelynek igen vegyes konklúziói vannak.

Újabb fontos mérföldkövéhez érkezett az ESA és az EU közös Galileo űrnavigációs programja. Az ESA július 11-én aláírta az első két kísérleti mesterséges hold megépítéséről szóló szerződést.

Mindössze 8 év telt el az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezése óta és a bolygóval rendelkező csillagok száma azóta meredeken emelkedik. A kutatás most újabb lendületet vehet egy új felfedezés révén.

Mint pár napja olvashattuk, a Mars Express és a Beagle-2 – köszönik szépen – rendben működnek. A lezárult teszt-sorozat jó ok arra, hogy kicsit közelebbről is megismerkedjünk kontinensünk első mars-szondájával.

Cikksorozatunk előző részében bemutattuk, hogy miképp sikerült megmenteni a SOHO-t. Mostani – befejező – cikkünkből kiderül, hogy ez miért is volt annyira fontos oly sok szakember – sőt nem csak szakember – számára.

A NASA iker-marsszondái egyelőre rendben működnek. Az elsőként indított Spirit július 10-én (egy hónappal a start után) már 82,6 millió, míg az Opportunity ugyanazon a napon (három nappal indítása után) 6,6 millió kilométert tett meg. Az előbbi szonda múlt hónap 20-án sikeresen végrehajtotta első pályamodosítását, testvére ezt pénteken kisérli meg...

Az amatőr (és nem amatőr) csillagászok sóvárogva várják a Mars augusztusi fellépését: a vörös bolygó az ember írott történelme alatt az idei nyár végén kerül keringése során legközelebb a Földhöz, így várhatóan sohasem látott részletességgel tárja fel felszíni részleteit a távcsövek tulajdonosainak. De a sóvár csillagászok lehet, hogy hoppon maradnak.

A 2003. évi Mars-indítási ablakban indítani tervezett utolsó Mars-szonda is elhagyta Földünket. Kedden hajnalban sikeresen Mars felé vezető pályára állt a NASA Opportunity névre keresztelt második marsjárója is.

Miközben a NASA MER-A űrszondája problémamentesen halad a vörös bolygó felé, Opportunity (Lehetőség) névre keresztelt ikertestvérének indulási időpontját ismét módosították: legkorábban 2003. július 6-án, vasárnap eredhet a Szellemiség nyomába.

2003 januárjában magyar kutató és filmes expedíció érkezett a Nyugat-antarktiszi King George-szigetre. Munkájuk során rendszeresen alkalmazták a mobil műholdas kommunikációt és a GPS műholdas helymeghatározást.

Bár az elmúlt négy és fél évtized az űrteljesítményektől volt hangos világszerte, ma az űrkutatás holtpontjáról beszélhetünk. Ezt látszik alátámasztani egy minap végzett közvéleménykutatás, melyet a vezető (űr)hatalom polgárai között készített egy houstoni újság és amelynek igen vegyes konklúziói vannak.

A NASA hivatalosan is bejelentette a Nemzetközi Űrállomás nyolcadik legénységének összetételét. Az új személyzet - hasonlóan a jelenleg fent lévő hetedik csapathoz - kéttagú lesz. Velük együtt európai űrhajós is érkezik az ISS-re, aki azonban hazatér a jelenleg fent tartózkodó duóval.

Sikeresen végrehajtotta a tervezett pályamódosító manővert a Mars felé tartó űrszonda-páros második tagja is.

Július második hetében zajlott le az a teszt-sorozat, melynek eredményeit az ESA 17-én sajtótájékoztatón foglalta össze. Eszerint a Mars Express és a Beagle-2 leszállószonda rendben működik. A szakemberek azt is megmutatták, hogy a Mars Express milyennek látta bolygónkat.

Az antenna pozíciójának hibája miatt félő volt, hogy június 27-től elsötétülnek a SOHO képei, s 19 napig nélkülöznünk kell a Napot figyelő „űrszem” adatait. Úgy tűnik azonban, hogy sikerülhet minimalizálni az adatveszteséget, sőt az ESA mai közleménye szerint a probléma hosszú távon jóval kisebb lesz mint azt korábban gondolták. A mostani közlemény jó alkalom arra, hogy (egy kétrészes cikksorozatban) megismerkedjünk ezzel a nem mindennapi űreszközzel.

Az Európai Csillagászati Társaság (EAS) idei kongresszusát augusztus 25-30 között tartja Budapesten. Az egy hetes esemény során tizenegy szimpóziumon mintegy négyszáz hazai, európai és tengeren túli csillagász vesz részt, s részben űrkutatási eredményeket is ismertetnek majd.

A program az eredeti tervekhez képest további két repüléssel bővült. Michael Foale-t David Wolf, őt pedig Andy Thomas váltotta a Mir fedélzetén. Az utolsó Shuttle-Mir összekapcsolódásnak pedig résztvevője lett a szovjet-orosz űrhajózás egyik nagy alakja, Valerij Rjumin is.

A legújabb szenzációs exobolygó-felfedezés egy 90 fényévre lévő bolygórendszerről árulkodik, amelyben Jupiterünkhöz hasonló gázóriás kering Napunkhoz hasonló központi csillaga körül.

Egy leszállási próba végén megsérült a tervezett Hope-X űrrepülőgép modellje. Az embert nem szállító űrrepülőgép Svédországban zuhant le.