Még néhány hét, és fontos szakaszához érkezik a japán űrkísérlet, amelynek végső célja anyagmintát gyűjteni az Itokawa kisbolygóról, s azt elhozni a Földre.

A Hold eléréséhez szükséges műveletek begyakorlására szánt Gemini program Ed White űrsétájával igencsak látványos rajtot vett. A következő repülés nem ígérkezett látványosnak, „csak” az időtartam-csúcsot szerette volna elhódítani a szovjetektől.

A Mars Express június 17-én kibontott MARSIS nevű radarja visszaküldte első méréseit a Földre – jelentette július 27-én a New Scientist. Még hónapokig is eltarthat, mire sikerül értelmezni az adatokat.

A Nemzetközi Űrállomás és a hozzá kapcsolt Discovery űrrepülőgép július 28-án haladt el a napkorong előtt.

Mint azt már hírül adtuk, a NASA megtalálta a balvégzetű Mars Polar Lander leszállóegységét. A kutatók nem álltak meg ezen a ponton: „egy füst alatt” meglett az összes amerikai leszállóegység.

Évtizedek óta tervezték, de nem volt rá pénz. Hol elfogadták, hol törölték a programját. Mára azonban már szinte biztos, hogy elindul. A New Horizons – Pluto-Kuiper Express űrszonda építése befejeződött, jelenleg a tesztelések folynak.

A Cassini repülése jelentőségében és felfedezéseiben kezd hasonlatossá válni a korábbi idők nosztalgikusan emlegetett, „nagynevű” szondáéihoz. A Szaturnusz-rendszer trójai holdjairól nemrég készültek felvételek.

...az űrből. Nemrég az ESA konferenciát rendezett a légköri szén-dioxid megfigyelésének műholdas lehetőségeiről.

Hétfő, 11.16: LeRoy Cain repülési igazgató meghozta a régen várt döntést. Eszerint a floridai időjárás miatt a Discovery még egy napot tölt a világűrben, és kedden próbálja meg a leszállást. Több leszállási opció is létezik, ezek közül az elsőt kihasználva a landolási idő 11:08 (közép-európai idő szerint).

Az Alpok magasabb hegyein nyáron is megmarad a hó, és a völgyek felé nemcsak patakok és vízesések, hanem jégárak, idegen szóval gleccserek formájában is elindul a víz. Ezt a felvételt 2005. július 27-én rögzítette a TERRA műhold MODIS-rendszere.

A NASA bejelentése alapján nem indul űrrepülőgépes küldetés, amíg a Discovery utolsó repülése alkalmával felmerült problémákat teljesen meg nem oldják.

A japán űrszonda több mint két éve indult, s néhány héten belül az Itokawa kisbolygó körüli pályára fog állni.

Ki tudná megmondani ezt a kukoricanövényről egy szempillantás alatt? Űrkutatási célra kifejlesztett technológiával ez mégis lehetséges.

A fényképezési technológia fejlesztése azonban nem volt elég az üdvösséghez. Kellett még egy kis fifika is hozzá.

Aug. 12. (péntek), 15.15: Egy bő 15 perces folyamat eredményeként kinyíltak a Mars-orbiter napelemszárnyai és ezzel az MRO megkezdi hét hónapos utazását a vörös bolygó felé!

Egy európai Ariane-5G rakéta a valaha indított legnagyobb tömegű (6,5 tonnás) távközlési műholdat állította sikeresen pályára pár órával ezelőtt.

A JAXA japán űrügynökség bejelentette, hogy a nemrég felbocsátott Szuzaku (Astro-E2) röntgencsillagászati hold fő műszere meghibásodott.

A tegnapi halasztás után ma, küldetésének 14. napján, hét űrhajóssal a fedélzetén sikeresen vissztért a Földre a Discovery amerikai űrrepülőgép.

A NASA vezetői az űrrepülőgépen további javítást nem hajtottak végre. A Discovery kalandos utazása végén a tervek szerint hétfő (ma) délelőtt tér vissza a Földre.

Másfél éve indult az einsteini relativitáselmélet megerősítésére a több mint 40 éve tervezett Gravity Probe B, amelynek programja mostanra lefutott, már csak az eredményeket kell kivárni.