A japán Hayabusa űrszonda már csupán 7 km-es távolságból szemléli célpontját. Miközben a felszín részletes feltérképezése rendben halad, egy technikai probléma is felmerült.

A kínai személyzetes űrrepüléssel egyelőre minden rendben, a két űrhajós jól van. Visszatérésükre legkorábban hétfőn kerülhet sor. Cikkünkben áttekintjük az elmúlt napok és a következő órák eseményeit.

A múlt hétfői – tőlünk részlegesen, ráadásul sokszor csak a felhőkön át látható – gyűrűs napfogyatkozás alkalmával Afrika egy része is elsötétült. Ezt mutatjuk be egy űrfelvételen.

Pontos műholdas helymeghatározó (GPS) mérésekkel sikerült kimutatni, hogy az Amazonas-medence alatt a földkéreg magas vízhozamnál lesüllyed, alacsony vízhozamnál pedig feljebb emelkedik.

Mérföldkő a kínai űrkutatás, nem is, a világ űrkutatása történetében. Ilyen és ehhez hasonló címekkel írtak a világ különböző hírügynökségei a Sencsou-6 indításáról. Képösszeállításunkban az űrhajó felemelkedésének pillanatait követjük nyomon.

Sorozatunkban elérkeztünk az ezredforduló előtti utolsó orosz tervhez. 1999-et írunk, a gazdaságilag padlón lévő Oroszországban élő szakemberek kis csoportja továbbfejlesztette a korábbi terveket...

Az Űrkutatási Világhét alkalmából meghirdetett pályázaton 5-8. évfolyamos osztályok vehetnek részt, egy megtervezett Mars-bázis fényképeivel és írásos bemutatásával.

Az Európai Űrügynökség nagy vállalkozásba kezd. Az előzetes tervek szerint 2013-ban egy új űrszonda áll Nap körüli pályára. A Solar Orbiter keringése során a Merkúrnál is közelebbről vizsgálná központi csillagunkat.

A Természet Világa Szerkesztőségétől október 6-án Szily Kálmán Emlékérmet kapott dr. Almár Iván csillagász, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke abból az alkalomból, hogy immár ötven éve (pontosabban 1952-ben) jelent meg első cikke a tudományos ismeretterjesztő lapban.

Európa legújabb földmegfigyelő mesterséges holdja a sarkvidéki jégtakarót vizsgálta volna 700 km magas poláris pályáról, de nem érte el tervezett pályáját, a tengerbe zuhant.

Az időjárással is és az űrhajóval is minden rendben volt, így már az első lehetséges alkalommal fékezhetett, majd landolhatott a második kínai személyszállító Sencsou.

Sorozatunkban olyan eszközöket mutatunk be, amelyek segítségével mikrogravitációs kísérletek végezhetők el földi laboratóriumokban. Az első részben egy forgó sejttenyésztő készüléket mutatunk be, amelynek segítségével a sejtek inzulintermelését lehet fokozni, szívizom- és csontvelő-szövet növekedése vizsgálható.

A 2000-es Gorskov-terv beindította az orosz szakma fantáziáját, olyannyira, hogy az Enyergija cég vezetői néhány éve a legtöbb, nagy nyilvánosságot kapó sajtótájékoztatón vagy nyilatkozatban megemlítik, sőt, hangsúlyozzák, hogy ők dolgoznak jelenleg az orosz emberes Mars-programon.

2000 decemberében Leonyid Gorskov, az orosz Enyergija cég szakembere egy újabb Mars-expedíció-tervet készített. Célja az volt, hogy alternatívát kínáljon Oroszország űrkutatásának a Nemzetközi Űrállomásban való részvétel mellé.

Mint arról korábban beszámoltunk, magyar idő szerint szerda hajnalban Kínából sikeresen pályára állt a Sencsou-6 űrhajó, fedélzetén két űrhajóssal. Az alábbiakban a repüléssel kapcsolatos információkat közlünk és megmutatjuk a rakétát a világűrből!

Hazai idő szerint ma hajnalban Kínából startolt a Sencsou-6 űrhajó. A második kínai emberes űrrepülés során két űrhajós utazik.

Hazai idő szerint ma hajnalban sikeresen visszaérkezett Kazahsztánba a Nemzetközi Űrállomás 11. legénysége és a harmadik űrturista.

1989-ben George Bush amerikai elnök meghirdette az Egyesült Államok szándékát arra, hogy 2019-ig amerikai zászló loboghasson a Marson. A Keleti Blokk és a Szovjetunió bukása, továbbá a hazai támogatás hiánya miatt a programból nem lett semmi. Az orosz Mars-program megvalósítása is egyre távolabbinak tűnt.

A hosszú kihagyás után folytatjuk sorozatunkat, melyben a korábbi szovjet és jelenlegi orosz emberes Marsra-szállás terveivel ismerkedhetnek meg az Olvasók. A legújabb részben az utolsó szovjet tervet ismertetjük.

Az űrszondák „életkorát” indításuk napjától szokás számolni. Az ESA és a NASA egyedülálló, ma is működő közös napkutató szondája nemrég múlt 15 éves.