A NASA a Holdhoz küldte a kis űrszondát, amely azonban a hajtóműveinek hibája miatt nem lesz képes elvégezni a feladatát.

A japán ispace cég szondája lehetett volna az első magánfejlesztésű űreszköz, amely sima leszállást hajt végre a Holdon. Az utolsó fázisban elveszették vele a kapcsolatot.

E havi háromrészes mozaikunk második cikkében japán híreket olvashatnak.

Havi sorozatunk második részében ausztrál, indiai, iráni és koreai híreket olvashatnak.

A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter szondájának felvételei alapján amerikai kutatók olyan gödröket találtak a Hold felszínén, amelyek mélyén meglepően stabil hőmérséklet uralkodik.

Számtalan (nem csekély) halasztás után a NASA Space Launch System (SLS) óriásrakétája végre készen áll első bevetése, az Artemis–1 küldetés indulására.

Az amerikai SpaceX Falcon-9-ese indította a Hold felé az ázsiai ország első űrszondáját, mely december közepén állhat pályára égi kísérőnk körül.

Az ESA Lunar Pathfinder adattovábbító relészondája a Hold poláris vidékén és túlsó oldalán dolgozó küldetésekkel lesz hivatott rádiókapcsolatot biztosítani.

Újabb NASA díjat nyert a Puli Space műszere, amely a Holdra is eljuthat.

A korábbi hírekkel ellentétben mégsem semmisült meg évekkel ezelőtt az a kiürült kínai rakétafokozat, amelyet a mai holdi becsapódással hoztak összefüggésbe.

Sorozatunk előző részében a kínai űrállomáshoz kapcsolódó híreket olvashattak. Most lássunk néhány hírt a Hold kutatásáról.

Űrszonda indul a Jupiter, egy másik a Psyche kisbolygó felé. Kisbolygómintával visszatér az OSIRIS-REx, és persze folytatódik a Hold „ostroma” – ilyenekre számíthatunk 2023-ban.

A japán Hakuto-R M1 landert és a Lunar Flashlight orbitert egy Falcon-9 rakéta indította.

Szeptember elején gondok akadtak a június végén a Hold felé indított miniatűr amerikai szondával.

Rövidesen először emelkedhet a világűrbe a NASA SLS óriásrakétája. Cikkünk első részében az Artemis–1 küldetés legfontosabb céljait és eseményeit foglaltuk össze.

Egy amerikai űrpolitikai szakértő szerint a holdi tevékenységek szabályozott keretek között tartására a földi polgári repülést szabályozó ICAO-hoz hasonló nemzetközi szervezetre lenne szükség.

A Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) lefényképezte a március 4-i becsapódás nyomán a Hold túlsó oldalán keletkezett krátert.

A Rocket Lab legújabb Electron rakétája indította a CAPSTONE nevű nehéz CubeSatot, melynek feladata felderíteni a tervezett Gateway keringési pályáját.

Havi sorozatunkban az európai országok és az ESA űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

A rejtély fokozódik: ha nem egy Falcon-9 fokozat és nem is egy kínai rakéta darabja, akkor mi éri el a Hold túlsó oldalát március 4-én?