Donald Trump amerikai elnök rendeletben mondta ki, hogy Amerika célja előbb űrhajósokkal visszatérni a Holdra, majd embereket küldeni a Marsra.

A tudósok már évtizedek óta sejtették, hogy a Hold inkább exoszférának nevezhető, ritka légkörében neon is előfordulhat, ám ezt a feltevést először csak a NASA LADEE űrszondájának méréseivel sikerült igazolni.

A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) űrszondájának kamerája megszokott esetben a Hold felszínét fényképezi.

Az amerikai LADEE szonda a következő napokban néhány kilométerre is megközelíti a Hold felszínét, mielőtt végleg megsemmisül.

Orosz automata holdszondák és az amerikai Apollo űrhajósok is lézertükröket hagytak a Holdon, amelyeket használva a mai napig pontosan tudják mérni a Föld–Hold távolság változását.

A Lunar Reconnaissance Orbiter szonda karácsonykor a Holdnak épp azon vidéke fölött repült el, ahol leszállt a kínai űrszonda.

A hónap eleje óta a Hold körül keringő amerikai szonda és a Föld között rekordsebességű, másodpercenként 622 megabites kapcsolatot hoztak létre.

Az űrtevékenységet is érzékenyen érinti az Egyesült Államokban a közintézményeknek a költségvetési patthelyzet miatti leállása.

Röviden így lehetne összefoglalni az amerikai állami űrhajózás jelenlegi közép- és hosszú távú stratégiáját: megyünk a Marsra, azonban a Holdat kihagyjuk.

A NASA Hold körül keringő Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) szondájára lézeres kommunikációs kísérlet keretében elküldték Leonardo híres festményének digitalizált változatát.

Megremegett a kapott ütés hatására, de túlélte és tovább dolgozott a NASA holdszondája.

Már ami megmaradt az áprilisban a Holdba csapódott amerikai űrszondából.

Magyar idő szerint április 18-án reggel becsapódott a Holdba az égitest ritka „légkörét” vizsgáló amerikai űrszonda.

Pontosabban az északi pólus vidékéről, az amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter űrszonda felvételei alapján.

Szerencsés körülmények és gondos tervezés segítette, hogy a Hold körül keringő egyik amerikai űrszonda lefényképezze a másikat.

Az amerikai GRAIL űrszondapáros gravitációs mérései nyomán kiderült, hogy a Hold innenső féltekéjén több a nagy, becsapódásos eredetű medence, mint az égitest túlsó, a Földről nem látható oldalán.

Pályára állt az égitest körül a legújabb amerikai holdkutató űrszonda.

A Wallops-szigetről startolt amerikai űrszonda már a Föld körül kering, hamarosan elindul a Hold felé.

A Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) felvételein sikerült megtalálni a tavaly decemberben a Hold felszínébe csapódott űrszondapár, az Apály és Dagály alig 5 m-es átmérőjű nyomait.

Ahogy tervezték, hétfőn a Hold felszínébe csapódott a NASA két ikerszondája, amelyekkel az égitest gravitációs terét térképezték fel.