Élesedik a verseny a katonai megrendelésekért

A SpaceX szeretne belépni az amerikai katonai műholdindítások piacára, amelyet most a monopolhelyzetben levő ULA ural.

A United Launch Alliance (ULA) cég 2006-ban alakult a Boeing és a Lockheed Martin hordozórakétákkal foglalkozó üzletágainak egyesülésével. Fenntartották mindkét rakétájuk, a Delta-4 és az Atlas-5 gyártását. Ezekkel kizárólagos résztvevők a Pentagon megbízásából történő jelentősebb műholdindítások terén. A 2002-ben alapított Space Exploration Technologies (SpaceX) saját fejlesztésű hordozórakétái révén azt a célt tűzte ki maga elé, hogy olcsóbbá tegye a világűrbe jutást. A Falcon-9 rakéta fejlesztése sikeresnek bizonyult, a SpaceX Dragon teherűrhajói pedig már a NASA megrendelésére teherszállításokat végeznek a Nemzetközi Űrállomásra. Elon Musk cége elérkezettnek látja az időt, hogy a katonai megrendelések terén is harcba szálljon a konkurenciával: leszorítsa az árakat, miközben a jól fizető állami megrendelések egy részét magának szerezze meg.

A vita a múlt héten az amerikai Szenátus egy albizottsági meghallgatásán folytatódott. A SpaceX alapítója, Elon Musk kifejtette, hogy az Amerikai Légierő és más katonai vagy kormányzati megrendelők túl magas árat fizetnek a műholdindításárt. Ha őket is beengednék erre a piacra, az súlyos dollármilliárdokat takaríthatna meg az amerikai adófizetőknek – nyomósnak tűnő érv, különösen a költségvetés jelenlegi mostoha helyzetében. A mostani monopolhelyzet eredménye az árak növekedése, az innováció lelassulása.

Michael Gass (ULA, balra fent) és Elon Musk (SpaceX, jobbra lent) a szenátusi meghallgatáson, március 5-én. (Kép: Committee on Appropriations / Mike Killian / AmericaSpace)

Michael Gass elnök-vezérigazgató (ULA) sem hagyta annyiban. Kifejtette, hogy a műszaki fejlesztés folyamatos, és ennek az eredménye az is, hogy az Atéas-5 és Delta-4 rakáták (összefoglaló néven Evolved Expendable Launch Vehicle, EELV) a világ legmegbízhatóbbjai közé tartoznak. Az EELV program kezdete óta közel 70 alkalommal, 100%-os sikerrel állítottak pályára állami megrendelésre űreszközöket, amelyek értéke összesen mintegy 60 milliárd dollár volt. Mostanra képesek akár havonta egy startot végrehajtani. Az EELV rakéták pedig az egyedüliek, amelyek megfelelnek a katonai űreszközök és a kormányzati kémműholdak számára támasztott szigorú biztonsági követelményeknek. Ez az árat is megemeli, ahogy az is, hogy lényegében folyamatos startkészültséget kell fenntartaniuk, hogy szükség esetén rövid időn belül pályára tudjanak állítani egy-egy sürgős műholdat.

Ami az áremelkedést illeti, 2011 óta a légierő évente átlagosan hat startot tartalmazó megrendeléseinek ára 60%-kal emelkedett. A költségvetés számára ez a trend nem elviselhető. Tavaly már igyekeztek csökkenést elérni, a megrendelések átalakításával. Nem egyenként, hanem több évre áthúzódó „csomagban” kötik le a rakétaindításokat.

A SpaceX-nél már megkezdődött az az összetett minősítési folyamat, aminek a végén a remények szerint ezt a céget is feljogosíthatják amerikai katonai műholdak indítására. Az eljárás során egyrészt a Falcon-9 rakéta hosszú távú megbízhatóságát, másrészt magukat a vállalati rendszereket vizsgálják, hogy megfelelnek-e a hadsereg által támasztott biztonsági feltételeknek. Musk úgy kalkulál, hogy az idei év végére meglehet a pozitív minősítés. Onnantól pedig nekik is versenybe kell szállniuk a megrendelésekért. A speciális követelmények miatt persze az ő áraik felmennek majd, mintegy másfélszeresére ahhoz képest, amit más, piaci megrendelőknek kínálnak. Musk szerint azonban a különbség még így is számottevő: míg a Falcon-9 esetén 90 millió, addig egy ULA rakéta esetén közel 400 millió dollár lenne egy-egy start ára. Másképpen fogalmazva, a légierő egy ULA rakétaindítás árából ki tudna hozni egy teljes új GPS navigációs műholdat, plusz még a startot is egy Falcon-9 rakétával. A közelmúltban megrendelt, 36 startra szóló ULA-csomagon összesen 11,6 milliárdot lehetett volna spórolni, ha a SpaceX kapta volna a megrendelést.

Elon Musk szerint a nemzetbiztonsági érdekek és az árat leszorító szabad verseny közti középút az lenne, ha a Falcon-9 és a Delta-4 rakéták maradnának meg, az Atlas-5 gyártását pedig megszüntetnék.

Kapcsolódó cikkek:
Versenyben a katonai űrdollárokért

Kapcsolódó linkek:
Musk és Gass szenátusi meghallgatásáról (Spaceflight Now)