Az űrtávcső tudományos irányítói találtak új, érdekes kutatási programot a „csökkent képességű” Keplernek. Most a NASA-n van a sor, hogy pénzt találjon a további üzemeltetéshez.
Nemrég fejeződött be a NASA kaliforniai Ames Kutatóközpontjában a Kepler-űrtávcső eredményeivel foglalkozó nagyszabású nemzetközi konferencia. Ennek keretében jelentették be, hogy a májusban lendkerék-meghibásodás miatt leállt űreszköz számára technikailag kivitelezhető, tudományos szempontból pedig ígéretes új programot találtak.
A Kepler eredetileg egy a Hattyú és a Lant csillagképek irányában látszó, kb. 100 négyzetfoknyi égterületre koncentrált. Itt a csillagok rendkívül pontos, folyamatos fényességméréseinek segítségével egyrészt ún. tranzit módszerrel a csillag előtt átvonulni látszó bolygókat keresett. Másrészt a kutatók a csillagok fizikai tulajdonságait próbálták minél jobban megérteni, a csillagrezgéseinek megfigyelése és modellezése révén. A Kepler mindkét területen áttörést hozó eredményekhez segítette a csillagászokat.
A Kepler-űrtávcső eredeti célterületén több mint 150 ezer csillagot vizsgáltak. Az exobolygó-katalógus a jelenlegi állás szerint 3538 jelöltet tartalmaz. Közülük 647 legfeljebb kétszer akkora lehet, mint a Föld, s ezen belül 24 a csillagától olyan távolságban keringhet, ahol a feltételek alkalmasak a folyékony víz fennmaradásához. (Kép: NASA)
A precíz mérések érdekében, a Kepler pontos célon tartásához összesen három működő lendkerékre volna szükség. Az űrtávcső 2009-es startja utáni négyből a második idén tavasszal mondta fel a szolgálatot, lehetetlenné téve az eredeti mező megfigyelésének folytatását. (Ennek ellenére a Kepler új felfedezéseiről még évekig hallani fogunk, hiszen a felgyülemlett rengeteg mérés feldolgozása, illetve a gyanított exobolygók létének megerősítése földi kiegészítő megfigyelésekkel még tovább folyik.) Az űrtávcső irányítói úgy gondolkodtak, hogy kár volna veszni hagyni a lendkerekektől eltekintve jó állapotban levő eszközt. Felhívást is közzétettek, amiben alternatív programra kértek javaslatokat. A nemzetközi csillagászközösség számos ötlettel jelentkezett.
A kiválasztott új, röviden K2 jelzéssel ellátott koncepció szerint az űrtávcsövet a jövőben egy másik égterület, az ekliptika síkja körüli vidék tanulmányozására vetnék be. (Az ekliptika síkja a Föld és többé-kevésbé a többi nagybolygó pályasíkja a Nap körül.) Technikailag azért kedvező ez a megoldás, mert így a Nap körül keringő űreszköz orientációját módosító lényeges hatás, a Nap sugárnyomása a legkisebb, a szonda térbeli irányának tartása a két megmaradt lendkerék és a manőverező hajtóművek segítségével a legkönnyebb. A szükségképpen csökkenő fotometriai pontosság miatt a célpontok nem a Naphoz hasonló csillagok lennének, hanem kisebb és hidegebb csillagok. Az exobolygók utáni „vadászat” azonban folytatódna, csak egy kicsit más megközelítéssel. A jövendő detektálásra alkalmas – kisebb csillagok körül, közelebbi pályákon keringő – bolygók közül is akadhat majd olyan kőzetbolygó, amely a viszonylag szerényebb energia-kibocsátással rendelkező anyacsillag ún. lakhatósági zónájába esik, ahol a hőmérséklet lehetővé teszi akár a folyékony halmazállapotú víz fennmaradását. A számítások szerint egy-egy területet rövidebb ideig, 40-80 napig tudnának figyelni, mielőtt átmozgatnák a távcsövet egy másik irányba.
Az ötlet most már „csak” a NASA központjának elfogadására vár. A november elején ismertetett javaslatot formálisan a hónap végén nyújtják majd be, a támogatás reményében. Ott két független bizottság vizsgálja meg a technikai megvalósíthatóság és a tudományos érték szempontjából. Tekintettel a szűkös költségvetésre, a pénzügyi szempontok is sokat nyomnak majd a latban. A Kepler K2 koncepciója egy újabb bizottság előtt, a többi tudományos űrprogram működtetésére rendelkezésre álló szűkös költségvetés egy szeletéért fog versenyezni. Ez a bizottság két évente rendszeresen áttekinti, hogy a NASA melyik még működő űrprogramját érdemes az eredetileg elfogadott időtartamnál hosszabban fenntartani. Olyan versenytársakkal kell majd a Keplernek „megküzdenie”, mint például a Spitzer infravörös vagy a Fermi gamma-csillagászati űrteleszkóp. (A másik két nagy NASA űrobszervatórium, a Hubble-űrtávcső és a röntgentartományban működő Chandra ugyancsak hosszabbításért folyamodik majd, de rájuk egy külön eljárást alkalmaznak.) Ha az amerikai költségvetési alkudozások és megszorítások az október elejihez hasonló módon folynak tovább, könnyen meglehet, hogy valamelyik űrtávcsövet le is kell kapcsolni. A Keplerrel kapcsolatos döntésre nagyjából a jövő év közepéig kell várni.
(Fantáziakép: NASA)
Ami a fedélzeten meglevő hajtóanyagot illeti, az nem lehet akadálya a Kepler programja folytatásának: a becslések szerint még 7-10 évre való maradt belőle.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Kepler: ez már a vég?
Új feladatot keresnek a Keplernek
Körvonalazódik a Kepler „új” küldetése (Spaceflight Now)
Exobolygók a második Kepler-konferencián (csillagaszat.hu)
Csillagok a második Kepler-konferencián: a mikromagnitúdós forradalom (csillagaszat.hu)
Két évtized után először, a Hubble-űrtávcső archív felvételein sikerült a kis égitest nyomára bukkanni.
