Az augusztusban Brazíliában rendezett csillagászati diákolimpián nem voltak könnyűek a feladatok. Az erős mezőnyben két érmet is sikerült nyerniük a magyaroknak.
Hegedüs Tibor csapatvezetővel először a versenyfeladatokról beszélgettünk. A tavalyiakat nézve ugyanis felmerül a kérdés, jó-e az, hogy középiskolásoknak doktoranduszi szintű feladatokat kell megoldani?
A könnyű asztrofizikai feladatok egyik legkönnyebbje ez volt: „Mekkora lenne a telihold fényessége, ha a Hold albedója 1 lenne?” A nehéz asztrofizikai feladatok sem a megoldásukhoz szükséges elméleti tudás magasabb foka miatt voltak „nehezek”, hanem a több megválaszolandó kérdés miatt hosszabb időre, komplexebb gondolkodásmódra volt szükség. Az észlelési forduló egyik feladata a távcsőbe beállított égitestek típusba sorolása volt. Az adatfeldolgozási fordulóban Cepheida típusú változócsillagok periódusideje és abszolút fényessége alapján a távolságformulát kellett kalibrálni, majd két konkrét fénygörbe alapján azok távolságát megállapítani. A csapatverseny egy nagy, komplex feladat kidolgozását jelentette, amire négy napjuk volt a diákoknak. Egy fedési kettőscsillag körül keringő fedési exobolygó jellemzőinek kiszámolása, és a rendszer különféle szempontok szerinti vizsgálata volt a cél.
Az erős mezőnyben mindenképpen nagy siker az, hogy Bécsy Bence és Dálya Gerely bronzérmet nyert, Galgóczi Gábor pedig negyedik lett. A magyar csapat összességében a 19. helyen végzett.
Hogyan zajlott a verseny, milyen volt a hangulat?
A résztvevő országok csapatvezetőinek csoportképe. (Kép: Hegedüs Tibor)
A csapatvezetők sem tétlenkedtek. Megvitatták az egyes feladatokat, javították a hibákat, kiegészítéseket tettek, sőt egy komplett feladatot törölni kellett, és újra cserélni. A végleges szövegeket minden ország a saját nemzeti nyelvére fordította, majd a versenybizottság ellenőrzése után felsorszámozott borítékokban kerülhetett a diákokhoz. A megoldásokat is a nemzeti nyelven kellett leadni, mivel bármennyire is jól tud valaki angolul, gondolkodni és feladatokat megoldani mégiscsak az anyanyelvén tud a legjobban. Így ugyan nehezebb a zsűrinek, viszont jóval könnyebb a gyereknek.
De volt szabadidőnk is. Felejthetetlen volt az éjszakai úszás a szálloda tetőteraszának medencéjében, a kivilágított Krisztus-szobor fölött ragyogó Dél Keresztjének látványa és a Cukorsüveg-hegy. Rio a világ legszebb városa, ez nem kétséges! Nagyon jó lenne visszatérni! Erre van is esély, mert 2016-ban Brazília az összes természettudomány diákolimpiáját is meg akarja rendezni, így a csillagászatit is vissza szeretné vinni. Bámulatba ejtő támogatottságot élveznek a természettudományok, hazánk is példát vehetne, és erőt meríthetne ebből. De még a belpolitikai és pénzügyi tönk szélén egyensúlyozó görögök is elemi fontosságúnak tartják, hogy megrendezzék 2013-ban a csillagászati olimpiát.
Hogyan készültök a jövő évi olimpiára?
Hosszú távon mindenképpen az a cél, hogy sokkal szélesebb körből meríthessünk. Minden középiskolával meg kell ismertetnünk ezt a lehetőséget, biztatva őket, hogy a csillagászat iránt érdeklődő tehetséges diákjaikat irányítsák azokba a csillagászati szakkörökbe, ahonnan elvezethet az út a kiválasztóversenyig. A következő évek már foglaltak, 2018-ban rendezhetnénk leghamarabb olimpiát.
(A következő, befejező részben szót kap két bronzérmesünk, Bécsy Bence és Dálya Gergely is.)
Trupka Zoltán
Az interjúk eredeti változata az Élet és Tudomány című hetilap idei 43. számában jelent meg. A magyar nyelven egyedülálló, nagy múltú, 67. évfolyamában járó ismeretterjesztő lap szinte minden héten közöl csillagászati-űrkutatási vonatkozású cikkeket, híreket is. Nem csak nyomtatott, de digitális változatban is hozzáférhető. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Kicsit túlzás doktoranduszi szintűnek minősíteni a feladatokat, de ilyenek is kellenek ahhoz, hogy a sok-sok tehetség közül kitűnjenek az abszolút tehetségek, mert hiszen ezeket a szupernehéz feladatokat is van, aki meg tudja oldani. Brazíliában az abszolút első egy litván diák volt, aki 92%-ra teljesítette az elméleti fordulót! Egyébként pedig a csillagászat legtöbb tényleges feladatának nehézsége nem az alkalmazott formulák bonyolultságában rejlik. A legtöbb feladat ugyanazokat az alapegyenleteket használja, amit már az olimpiára kijutott, végzős középiskolás diákoknak is ismerni kell. A különbség az, hogy a valóságos feladatokban sok olyan körülmény is jelentkezik, amit számításba kell venni, de egy középiskolás feladatmegoldó versenyen el lehet tekinteni tőle.
Bár szinte még tél volt, de első nap 31 fok volt, és az egyetlen esős napon sem volt kevesebb, mint 23. Nem csoda, hiszen majdnem a Baktérítőn voltunk. A csapatvezetők a Riótól 120 km-re lévő Vassourasban, a „kávé-völgy fővárosa” szélén található fazendában laktak, a diákokat ugyanitt, de egy másik területen kialakított rekreációs központban, kis faházakban, egy csónakázótó partján szállásolták el. A versenyzőket teljesen elzárták a csapatvezetőktől, mobiltelefonjaikat a versengés idejére elvették, és internethez sem juthattak. Csak központilag kiosztott segédeszközöket és szakirodalmat használhattak. Szerencsére ezekre a korlátokra már fel tudtuk készíteni őket a bajai „edzőtáborban”.
Jövőre Volos lesz a helyszín, július 27-e és augusztus 4-e között. Az eddig megszerzett tapasztalatok birtokában sok új elképzelést fogalmaztunk meg és egy folyamatos „felzárkóztató” tanfolyamszerű képzést szeretnénk indítani. Új rendszerünkben egy intenzívebb, célirányos versenyt hirdetünk, aminek a végén a három legjobb diák kerülhet be a keretbe, hisz a mostani csapatból még hárman jogosultak a 2013-as olimpián is részt venni. Őket egyenes ágon máris az olimpiai keret tagjának tekintjük. Fontos megteremtenünk azt a támogatói hátteret, ami mind anyagilag, mind szellemileg a segítségünkre lesz. A mi feladatunk lesz meggyőzni az oktatási és a tudományos szférát arról, hogy igenis szükség van a csillagászati diákolimpiára, országunknak ad rangot, elismerést, ha ott jól szerepelünk. Irigykedve figyeltük például Rióban a díjkiosztón néhány közeli ország csapatát (például Romániáét), akiknek nagykövetük adta át az érmet!
Magyar sikerek a riói olimpián (1. rész)
Magyar sikerek a riói olimpián (3. rész)
A 6. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpia honlapja
Nem, még nekünk sem sikerült megoldani az időutazást, de még csak látnokok sem vagyunk. Arról van szó, hogy idén nyáron nem csak sportban, hanem csillagászatban is olimpiát rendeztek, és ezen is szép sikereket értek el diákjaink.
