Ezzel a címmel kezdődik ma este hatkor egy négyrészes előadás-sorozat a Polaris Csillagvizsgálóban.
„Bip-bip” - ezeket a jeleket küldte vissza Föld körüli keringése során bolygónkra a Szputnyik-1. Az 1957. október 7-én felbocsátott mesterséges hold jelentette az űrkorszak kezdetét, egyben hirdette a szovjet tudomány diadalát. Megkezdődött az űrverseny.
Még 1957-ben, a Szputnyik-2 fedélzetén elindult az űrbe az elsõ élõlény, Lajka kutya, 1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajóban pedig már Jurij Gagarin üdvözölte a Föld népeit. Hallatlan lendülettel fogott bele az emberiség a világűr meghódításába. Az egyszemélyes Vosztok és a kétszemélyes Voszhod után a szovjetek hamarosan megépítették a Hold meghódítására tervezett Szojuz űrhajót, ahogy az amerikaiak a Mercury, majd a Gemini űrhajók után elkészítették az Apollót.
1969. július 21-én az amerikaiak kerültek ki győztesen a Holdért folytatott versenybõl: az Apollo-11 két űrhajósa leszállt a Holdra. „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek” - mondta Neil Armstrong, mielőtt megtette az elsõ lépteket kísérőnk felszínén. Valóban hatalmas ugrás volt, de 1972-ben vége szakadt a holdutazásoknak.
Április az űrhajózás hónapja a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) óbudai Polaris Csillagvizsgálójában (Budapest III., Laborc u. 2/c). Az űrversenyre emlékeznek, és az űrkutatás közeli és távoli jövőjével foglalkoznak neves előadók segítségével.
Az előadások keddenként 18 órakor kezdődnek a Polaris Csillagvizsgálóban. A részvétel MCSE-tagok számára ingyenes, nem tagok számára a belépődíj 400 Ft (felnőtteknek) ill. 250 Ft (diákoknak és nyugdíjasoknak). A program:
Kapcsolódó linkek:
Polaris Csillagvizsgáló (MCSE)
Március 28-án este folytatódik az űrtörténeti előadássorozat az Erzsébetligeti Színházban.
