A Szaljutok és a Mir
Az elhallgatott kudarc: 40 éve repült a Szojuz-10 - 2011.04.25.
A Szaljut-1 felbocsátása után nem kellett sokat várni, hogy meginduljon a valódi űrállomásprogram, hogy űrhajósok népesítsék be a világ első űrbeli előőrsét.

A Szaljutok és a Mir
A világ első űrállomása – 40 éve startolt a Szaljut-1 - 2011.04.19.
„Űratombombázóból” savanyú a szőlő jellegű űrelsőség.

A Szaljutok és a Mir
Az utolsó Szaljut: 25 éve startolt a Szaljut-7 (2. rész) - 2007.04.22.
A Szaljut-7 lett a program során a leghosszabb ideig működő egység, összesen 3216 napig repült, szintén rekorddöntő 816 napos lakott idő mellett.

A Szaljutok és a Mir
Az utolsó Szaljut: 25 éve startolt a Szaljut-7 (1. rész) - 2007.04.20.
Manapság, amikor a lassanként készülgető ISS az űrállomások császárává lép elő, keveset emlegetjük a szovjet űrállomásokat. Pedig a rögös út velük kezdődött. Elsőként a Szaljut űrállomás-családdal.

Kontinensünk űrtörténelme
25 éve repült az első román űrhajós - 2006.05.14.
Éppen 25 esztendővel ezelőtt, 1981. május 14-én indult a Szaljut-6 űrállomásra az első és mindeddig egyetlen román űrhajós, Dumitru Dorin Prunariu.

Kontinensünk űrtörténelme
A Proton 40 éves - 2005.07.16.
Az oroszok mai nagyrakétájának, a Proton hordozórakétának 1965. július 16-án volt az első sikeres startja.

Magyar a világűrben
25 éve történt:
Magyar a világűrben (3. rész) - 2005.05.28.
A szovjet-magyar űrrepülés második napja elsősorban az aklimatizációval telt.

Magyar a világűrben
25 éve történt:
Magyar a világűrben (2. rész) - 2005.05.26.
Cikksorozatunk mai epizódjában röviden megismerkedünk a szovjet-magyar űrrepülés tényleges "helyszínével", a Szaljut-6 második generációs űrállomással.

Magyar a világűrben
25 éve történt:
Magyar a világűrben (1. rész) - 2005.05.26.
1980. május 26-án Bajkonurból felemelkedett a Szojuz-36 űrhajót szállító hordozórakéta. Az űrhajó utasai a világűrbe harmadszor induló Kubászov szovjet és az újonc Farkas Bertalan magyar űrhajósok voltak. A következő egy hétben cikksorozatban mutatjuk be az akkor történteket.

Az amerikai-orosz Shuttle-Mir
A Shuttle-Mir program (7. rész): Az Endeavour és a Discovery is csatlakozik - 2003.07.09.
A program az eredeti tervekhez képest további két repüléssel bővült. Michael Foale-t David Wolf, őt pedig Andy Thomas váltotta a Mir fedélzetén. Az utolsó Shuttle-Mir összekapcsolódásnak pedig résztvevője lett a szovjet-orosz űrhajózás egyik nagy alakja, Valerij Rjumin is.

Az amerikai-orosz Shuttle-Mir
A Shuttle-Mir program (6. rész): Hosszú idejű repülések, tűz, ütközés - 2003.07.03.
A NASA és az RKA eredetileg hét Shuttle-Mir összekapcsolódást, és öt hosszú idejű amerikai űrrepülést tervezett végrehajtani a program keretében. Sorozatunk mostani részében szót ejtünk a harmadik, negyedik, és ötödik amerikai Mir-lakóról, valamint bemutatjuk, milyen problémákat kellett elhárítani a legénységeknek 1997-ben.

Az amerikai-orosz Shuttle-Mir
A Shuttle-Mir program (5. rész): Világrekord, amerikai rekord - 2003.06.30.
A harmadik Shuttle-Mir dokkoláshoz a NASA ismét az Atlantist indította, 1996 márciusában. Az űrrepülőgép Shannon Lucid amerikai űrhajósnőt vitte fél éves, rekord időtartamú űrutazásra.

Az amerikai-orosz Shuttle-Mir
A Shuttle-Mir program (4. rész): Az Atlantis modult visz a Mirhez - 2003.06.23.
Az amerikai űrrepülőgépeket egy űrállomás kiszolgálására, építőelemeinek Föld körüli pályára juttatására fejlesztették ki. Tervezői annak idején azonban aligha gondolták, hogy az első űrállomásmodul, amit pályára állítanak vele, orosz készítésű lesz, és orosz űrállomáshoz fog csatlakozni.

Az amerikai-orosz Shuttle-Mir
A Shuttle-Mir program (3. rész): A második nemzetközi összekapcsolódás - 2003.06.20.
Két orosz kozmonauta amerikai űrrepülőgépen tett látogatása után 1995-ben elérkezett az idő, hogy egy amerikai űrhajós is vendégeskedjen orosz űreszközön. Majd, szinte napra pontosan 20 évvel a történelmi (és politikai) jelentőségű Szojuz-Apollo program végrehajtása után, 1995 júniusában ismét összekapcsolódott egy orosz és egy amerikai űrjármű a Föld körüli pályán. A résztvevők ezúttal a Mir és az Atlantis voltak.

Az amerikai-orosz Shuttle-Mir
A Shuttle-Mir program (2. rész): 10 méterre a Mirtől - 2003.06.16.
1994 februárjában a Discovery és hattagú legénysége önálló repülést hajtott végre. A fedélzeten helyet kapott az első orosz űrhajós, aki amerikai űrrepülőgépen indult a világűrbe. A második hasonló repülésen a Discovery űrrandevút hajtott végre a Mir űrállomással.

Az amerikai-orosz Shuttle-Mir
5 éve történt: A Shuttle-Mir program vége (1. rész) - 2003.06.12.
1998. június 12-én a Discovery űrrepülőgép visszatért az STS-91 jelű űrrepüléséről. Ezzel az eseménnyel fejeződött be az előkészületekkel együtt 4 és fél évig tartó Shuttle-Mir program, ami hivatalosan a Nemzetközi Űrállomás építési munkálatainak első (előkészítő) része volt. Új sorozatunkban ezt a nagy figyelemmel kísért nemzetközi programot mutatjuk be.

Az amerikai-orosz Shuttle-Mir
Negyedszázada állt Föld körüli pályára a Szaljut-6 űrállomás (2. rész) - 2002.09.29.
25 éve annak, hogy 1977. szeptember 29-én a bajkonuri űrkikötőből elindították és pályára állt az első több éves élettartamra tervezett, ún. második generációs űrállomás, a Szaljut-6. Ezzel új fejezet nyílt az űrállomások történetében, s több, mint hat évvel az első Szaljut felbocsátása után technikai módosítások, fejlesztések után lehetővé vált, hogy emberek élhessenek és dolgozhassanak a világűrben hosszabb időn keresztül is. Kétrészes cikkünk előző részében az űrállomást és annak általános programját mutattuk be. Most, a második részben a Szaljut-6 hazai vonatkozásairól ejtünk szót.

A Szaljutok és a Mir
Negyedszázada állt Föld körüli pályára a Szaljut-6 űrállomás (1. rész) - 2002.09.28.
25 éve annak, hogy 1977. szeptember 29-én a bajkonuri űrkikötőből elindították és pályára állt az első több éves élettartamra tervezett, ún. második generációs űrállomás, a Szaljut-6. Ezzel új fejezet nyílt az űrállomások történetében, s több, mint hat évvel az első Szaljut startja után technikai módosítások, fejlesztések után lehetővé vált, hogy emberek élhessenek és dolgozhassanak a világűrben hosszabb időn keresztül is. Kétrészes cikkünk első részében az űrállomást és annak általános programját mutatjuk be, majd másnap, a második részben a Szaljut-6 hazai vonatkozásairól ejtünk szót.