A Szovjetunió és az USA a Szputnyik-1 1957-es felbocsátásától kezdve ádáz presztízsharcot vívott az űrben, hogy ki a jobb. Amerika a holdraszállással megnyerte az űrversenyt, de egy területen, az űrállomás-építésben komoly lemaradásban volt. Ez nem maradhatott így és persze nem is maradt: a Skylab volt hivatott a lemaradás behozására.
A kezdetekkor – a hatvanas évek elején – az USA-ban arról folyt a vita, mivel lehetne a Szovjetek Gagarin űrbe juttatásával elért elsőségét túlszárnyalni. A két elképzelés – embert juttatni a Holdra, vagy építeni egy Föld körüli pályán keringő űrállomást – közül az előbbi győzött. Azonban míg a NASA a Holdra küldte űrhajóit, a Szovjetunió a másik irányon indult el és a Szaljut űrállomások repültetésével próbálta ellensúlyozni a Hold meghódításának propagandaértékét. Az USA-nak – ha másért nem, hát presztízs okokból - választ kellett adnia, ha nem akarta, hogy azt mondják, az Apollo programmal ellőtte a puskaporát. Ez a válasz lett a Skylab.
Az amerikai űrállomás merőben eltért a szovjet Szaljutoktól. Wernher von Braun ötletéből kiindulva az S-IVB hatalmas, tágas teret biztosított a munkához (míg a Szaljutok 18,5 tonna tömegűek voltak, a Skylab 74,5 tonnás óriásnak született). A Skylab három fő részből épült fel:
Az OWS volt az élet színtere, ahol a legénység aludhatott, tisztálkodhatott, ehetett, illetve ahol a napi tevékenység, a kísérletek folytak. Az AM, azon túl, hogy az életfenntartó, távközlési és egyéb fontos rendszereket magába fogadta, a rengeteg tervezett űrséta kiindulóhelyéül szolgált (e modul segítségével egy űrsétakor nem kellett leengedni az egész űrállomás levegőjét, hanem innen lehetett kényelmesen kizsilipelni a világűrbe, majd onnan vissza). A dokkolóegység egyszerre két Apollo űrhajót tudott fogadni (bár e képességét sohasem használták ki), valamint egy állványzatra ide szerelték az űrállomás egyik legfontosabb műszerét, a Napot megfigyelő űrobszervatóriumot.
Folytatjuk...
Dancsó Béla
Kapcsolódó cikkek:
A Skylab program eleje még jócskán belenyúlt az Apollo program idejébe, mert a NASA-nál már akkor is úgy képzelték, hogy a holdprogramban kifejlesztett hardver segítségével valósítják meg az első amerikai űrállomást (éppen ezért kezdetben a program neve Apollo Application – Apollo Utólagos Felhasználhatóság – is volt). Szükség is volt a már meglévő technika felhasználására, mert a Skylab program nem olyan széleskörű állami támogatást élvező projekt volt, mint elődei, hanem azt a NASA-nak a rendes költségvetéséből kellett „kigazdálkodnia”. Éppen ezért a Skylab le sem tagadhatta volna rokonságát az Apolloval:
· az űrállomás felbocsátására a Saturn V utolsó legyártott példányát használták fel,
· a szerkezetet a Saturn V harmadik fokozatából – az S-IVB-ből - alakították ki,
· míg a legénység és az ellátmány feljuttatására az Apollo űrhajót használták fel.
· A legnagyobb egység az OWS (Orbital Workshop – orbitális munkaterem) volt,
· ehhez illesztették az AM-t (Airlock Module – légzsilip kamra), végül pedig
· a dokkolóegység-napobszervatórium következett.
Égi laboratórium: 25 éve ért véget a Skylab program (2. rész)
Égi laboratórium: 25 éve ért véget a Skylab program (3. rész)
Égi laboratórium: 25 éve ért véget a Skylab program (Befejező rész)
