Az elmúlt hetekben folytatódott a Nemzetközi Űrállomás következő állandó személyzetét alkotó két űrhajós kiképzése a Pille dózismérő használatára. A Pille legújabb változata várhatóan még ebben az évben feljut a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.
A hosszú időtartamú űrutazások egyik legjelentősebb egészségi kockázati tényezője a kozmikus sugárzás által keltett dózis. A KFKI Atomenergia Kutatóintézetben (KFKI AEKI) kifejlesztett Pille a világon az egyetlen olyan termolumineszcens dózismérő (TLD) rendszer, melynek kiolvasója űreszközön is alkalmazható. Általa lehetővé válik, hogy az űrhajósok és a biológiai kutatások tárgyát képező élőlények, szövetminták stb. által elszenvedett sugárzási dózist már a fedélzeten, tetszőleges időpontban és gyakorisággal meg lehessen határozni. "Őspéldányát" Farkas Bertalan magyar űrhajós használta először a Szaljut-6 űrállomáson (1980), rendre továbbfejlesztett változataival pedig számos alkalommal sikeresen mértek a Szaljut-7-en, a Mir-en és az amerikai űrsiklón is (1981-1996). 1993-ban az "űrnagyhatalmak" megállapodtak, hogy saját űrállomás-fejlesztési tevékenységüket feladva, a 3. évezred elejére közösen hoznak létre egy nagy Nemzetközi Űrállomást (ISS: International Space Station). A programhoz számos további ország csatlakozott, a résztvevő nemzetek száma ma már közel 20. Az amerikai (NASA), orosz (RKA) és európai (ESA) űrügynökségek érdeklődése és igénye nyomán a Pille az első magyar berendezés, amellyel hazánk is részt vállal ebben a hatalmas nemzetközi tudományos vállalkozásban. Az űrállomás alkotóelemeit egyenként bocsátják földkörüli pályára, azok összeszerelését ott végzik el. Ez gyakorta igényel hosszú időtartamú űrsétákat, ami az űrhajósok dózisterhelésének pontos ismeretét még fontosabbá teszi (űrsétánál az űrhajósokat érő sugárzás szintje az űrállomás belsejében mérhetőnek többszöröse). 1998-ban bocsátották fel az ISS első moduljait, és bár építése ma is folyik, már 2001-ben lakottá vált, és fedélzetén megkezdődött a rendszeres kutatómunka. A Pille ISS-re tervezett, legújabb alapváltozatának (Pille'97) kifejlesztése 1999-ben fejeződött be. A berendezés nagy érzékenysége akár óránkénti kiolvasást, a fedélzeti telemetriai rendszerhez való csatlakoztatása operatív földi analízist is lehetővé tesz. Még ugyanabban az évben átadásra került a NASA-nak az ISS amerikai moduljára szánt rendszer: mintegy 60 db dózismérő kulcs és négy kiolvasó készülék. (Ez utóbbiak közül két ún. tréning-példánnyal az űrhajósok kiképzését végzik; a repülőpéldány kerül az űrállomásra, melyet annak meghibásodása esetén a tartalékpéldánnyal helyettesítenek.) A következő évben sor került az átadott készülékek verifikációs vizsgálatára, melyben a KFKI AEKI partnerei a NASA Ames Kutatóközpont, valamint a NASA alvállalkozóiként a Lockheed Engineering Co., ill. az Eril Research, Inc. voltak. A verifikáció során több száz mérés-sorozattal, teszttel és analízissel kellett bizonyítani, hogy a rendszer megfelel az űrállomás követelményeinek, és semmiképpen nem veszélyezteti az űrhajósok ill. az űrállomás épségét. A Pille’97 "NASA-változatát" 2001. március 8-án a Discovery űrsikló az STS-102-es misszió során vitte fel a Nemzetközi Űrállomásra. Az ESA DOSMAP kísérletének keretében Jim Voss űrhajós négy hónapon keresztül több, mint 1700 sikeres mérést végzett vele; a kísérlet célja az ISS dozimetriai feltérképezése volt. Az ISS orosz labor-moduljára 2003-ban felbocsátandó Pille a személyi dozimetriai szolgálati rendszer része lesz. Folyamatosan mérik majd vele az űrhajósok személyi dózisát, ill. az űrállomás egyes pontjain a dózis-értékeket. Közvetlenül csatlakoztatják az űrállomás orosz adatgyűjtő hálózatához, ezért az alapkészüléket egy további mikroprocesszort tartalmazó illesztőpanellel kellett kiegészíteni, és módosítani kellett a működtető szoftvert is. 2002 folyamán ezek a munkák befejeződtek, és – részben az Enyergija cégnél végzett – sikeres alap-tesztelések után a repülő- és tartalék-példányok átadásra kerültek a működtető orosz partnernek, a kozmonauták egészségéért felelős moszkvai Orvosbiológiai Kutatóintézet munkatársainak. Ez év május végén lezárult a Pille repülőpéldányának tesztelése és átadása az űrállomás orosz szegmensének működtetéséért és a kozmonauták, valamint az "űrterhek" odajuttatásáért felelős Enyergija cégnek. Az átadási procedúra része volt az ISS földi makettjében "élőben" való kipróbálás is. A Pille 16. sorszámú példánya (hivatalos neve Pille-MKSz; MKSz a Nemzetközi Űrállomás orosz nevének rövidítése) és a hozzá tartozó 10 db dózismérő becsomagolva várja a Bajkonuri kozmodromra, majd onnan az ISS Zvezda moduljára való szállítást. A jelenlegi tervek szerint a Pille-MKSz felbocsátását ez év október 18-ára tervezik, a Szojuz TMA-3 űrhajó fedélzetén. Ezzel az űrhajóval juttatják az ISS-re annak sorrendben nyolcadik állandó legénységét; július végén kezdődött a Pille kezelésére való kiképzésük második szakasza. A sors érdekessége, hogy a nyolcadik legénység amerikai tagja, Michael Foale 1997-ben a Mir űrállomás fedélzetén, a NASA-Mir 5 küldetés során rendszeresen használta az ISS-Pille elődjét, a Pille’96 dózismérőt. Apáthy István Forrás: Magyar Űrkutatási Iroda
Kapcsolódó linkek:
A Magyar Űrkutatási Iroda honlapja
A KFKI AEKI honlapja
Immár két éve, 2001. március 8-án indult a világűrbe a Discovery amerikai űrrepülőgép, fedélzetén többek között a hazai űrtevékenység egyik legsikeresebb produktumával – a Pille sugárzásmérővel. A Discovery két nappal később, március 10-én csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz, amely azóta a legújabb Pille lakóhelye. Apáthy Istvánt és Deme Sándort a KFKI AEKI munkatársait cikksorozatunk második (befejező részében) a közeli jövőről faggatjuk.
