Szijjártó külügyminiszter izraeli tárgyalásairól beszámolva a napi sajtó jelezte, hogy a két ország közötti űrkutatási együttműködés is terítékre került.
Érdemes tehát megismerkednünk a zsidó állam viszonylagos csendben zajló űrtevékenységével. Azzal, hogy az űrprogram – a vele nem éppen baráti arab országok között elhelyezkedő, 8 millió lakosú – Izraelben katonai projektekkel kezdődött, valószínűleg senkit nem lepünk meg. Viszont, mint látni fogjuk, mára a kicsiny ország polgári űrtevékenysége is komoly eredményekkel büszkélkedhet.
Az országban folyó űrtevékenység koordinálására 1963-ban hozták létre az Űrkutatási Nemzeti Bizottságot. Az Izraeli Űrügynökséget (ISA) 1983-ban alapították, a Tudományos, Kulturális és Sportminisztérium egyik szervezeteként. A katonai űrprogramokat innentől kezdve az Izraeli Védelmi Minisztérium, a polgári űrtevékenységet pedig az ISA vezette. Az izraeli űrprogramokat vezető ipari szereplő a – katonai és polgári repülőtechnikában egyaránt kiemelkedő – IAI (Israel Aircraft Industries), legfontosabb beszállítói pedig az ElOp elektrooptikai cég (mely ma az Elbit Systems része) és a védelmi rendszereket fejlesztő Rafael.
Az ISA, az IAI és a többi tudományos és ipari szereplő legfontosabb célja az első műhold (Ofek) és az első asztronautikai hordozórakéta (Shavit) megvalósítása volt. Mára Izrael legfontosabb „űrképessége” a nagyfelbontású távérzékelő műholdak építése.
Az asztronautikai hordozórakéta
Az optikai és radaros felderítést végző Ofek műholdak története több mint három évtizedre tekint vissza. A zsidó állam első – még kísérleti – műholdja 1988. szeptember 19-én állt pályára, a saját fejlesztésű Shavit rakétával. Ezzel Izrael lett a világon a 8. állam, amely saját műholdat tudott indítani saját rakétával és saját űrközpontból. A szilárd hajtóanyagú Shavit (üstökös) rakétát az IAI fejlesztette és gyártotta. Az alapvetően három- (de opcionálisan négy-) fokozatú rakéta induló tömege 23,6 tonna, átmérője 130 cm, míg magassága 18 méter. Hasznos terhe max. 366 km-es alacsony (LEO) pályára 160 kg lehet. Első és második fokozatát a Jericho-2 katonai ballisztikus rakéta adja.
A Shavit rakéta adatai
A Shavitok indítására a légierő Palmachim Légitámaszpontjáról kerül sor. Itt két közepes helikopterekkel felszerelt, és három – hazai gyártású – merevszárnyú drónokkal felszerelt repülőszázad állomásozik. A hatodik – 151. számú – század a Rakétakísérleti Század, az ő közreműködésükkel végzi az ISA és az IAI a rakéták indítását. Az izraeli startok specialitása a szokásossal „ellenkező” irányú indítás. Ez azt jelenti, hogy a rakéták nem a Föld forgási irányába, azaz „keleties” irányba indulnak – hisz akkor lakott (és nem baráti) országok felett emelkedne a rakéta és oda hullanának vissza a kiürült fokozatok. Az indítások „nyugatias” irányban, azaz a Földközi-tenger felett zajlanak. Ez ugyan biztonságosabb, de extra energiabefektetést igényel, azaz adott rakétával és hajtóanyag-mennyiséggel kisebb tömegű műhold startolhat…
2007-ben (az Ofek-7 indításával) állt szolgálatba a megnövelt kapacitású Shavit-2, melyből azóta még négy példány indult 2010-ben, 2014-ben, 2016-ban és idén július 6-án. Ennek a rakétának a magassága már eléri a 26,4 métert, starttömege pedig a 30-70 tonnát, és 350-800 kg tömegű műholdat állíthatnak vele LEO pályára.
Katonai műholdak
Az Ofek-1 (és társa, az 1990 tavaszán indított Ofek-2) 2,3 m magas, alul 1,2 m, felül pedig 0,7 m átmérőjű, nyolcszögletű, napelemekkel borított, forgásstabilizált űreszköz. Mindkettő kísérleti műhold volt, az első a Föld mágneses terét vizsgálta, a másodikkal távközlési kísérleteket hajtottak végre. A holdak tömege 157, illetve 160 kg volt, és bőven túlélték tervezett élettartamukat.
Az első működő katonai felderítő holdakat, az Ofek-3-at és Ofek-4-et 1995-ben és 1998-ban indították. A 225 kg tömegű űreszközöket az első két Ofek bázisán alakították ki, de napelemeik már szárnyak voltak, kezdeti pályamagasságuk pedig 729 × 367 km.
Fent az Ofek-3, lent az Ofek-5. (Képek: IAI)
A második generációt az Ofek-5, -6, -7 és -9 képviseli, ezek már az OPSAT-2000-es IAI buszon épültek, tömegük 189 kg volt, pályamagasságuk megegyezett a 3-aséval és 4-esével. A nagyfelbontású kamerával felszerelt holdak 2002-ben, 2004-ben, 2007-ben és 2010-ben kerültek pályára.
Az előző holdaknál jóval méretesebb Ofek-8 és Ofek-10 voltak az ország első radaros felderítő műholdjai, melyek TECSAR-1 és -2 (vagy TechSAR-1 és -2) néven is ismertek. Az apertúraszintézis- radarral (SAR) felszerelt, 260 kg tömegű műholdakat nagyjából 400 × 600 km magas, 41° (Ofek-8, 2008), illetve 141° hajlásszögű pályára (Ofek-10, 2014) állították. A 41° nem tévedés, úgy lehetséges, hogy az indítást Indiából végezték PSLV rakétával. (Az Ofek-10 / TECSAR-2 egy Shavit-2-vel indult Izraelből, tehát retrográd pályára.)
Fent a TECSAR, lent az Ofek-11. (Kép: IAI)
2016 szeptemberében startolt az optikai felderítő holdak 3. generációjának első tagja, az Ofek-11, mely a két TECSAR-hoz használt OPSAT-3000-es vázból kialakított IMPS2 buszon valósult meg. A páros másik tagja – Ofek-16 néven – pár hete került pályára.
Az Ofek-16 a végszereldében. (Kép: Izraeli Védelmi Minisztérium)
Az OPSAT-3000 platform egyébként exportsikert is elért. 2012-ben ugyanis az Izraeli Védelmi Minisztérium úgy döntött, hogy Olaszországtól vásárol 30 darab Alenia Aermacchi M-346 típusú, kétüléses sugárhajtású kiképzőgépet, a hozzá tartozó szimulátorral, és tartalék alkatrészekkel. Az 1 milliárd dolláros üzletet azonban barterügyletként bonyolították le, melynek értelmében Izrael két Gulfstream 550 „EItam” korai előjelző és irányító (CAEW) repülőgéppel, és OPSAT-3000 műholdbusszal „fizetett” az olaszoknak. (Az OPSAT-3000 olasz igények szerinti „felszerszámozását”, tesztelését, a földi rendszerek kialakítását és az üzemeltetést azután az olasz Finmeccanica Telespazio végezte az Olasz Védelmi Minisztérium megbízásából.)
Háromrészes cikksorozatunk folytatásában Izrael polgári űrprogramját mutatjuk be, megemlékezve első űrhajósukról és első űrszondás holdraszállási kísérletükről is.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Kémműholdat indítottak Izraelből
Ofek-11: bajban az új izraeli kémműhold?
Ofek-10: izraeli kémműhold
Kémműhold indult Izraelből
Izraeli kémműhold indiai rakétával
Izraeli kémműhold
Izrael űrprogramja (2. rész)
Izrael űrprogramja (3. rész)
Űrkutatásban együttműködik Magyarország Izraellel (Napi.hu)
Amerikai és brit vélemények szerint legalábbis ilyesmi történhetett július 15-én. Miből gondolhatják ezt?
