Három kis katonai műhold Electron rakétával

A Rocket Lab kereskedelmi hordozórakétája az amerikai hadsereg megrendelésére három kísérleti űreszközt állított alacsony pályára Új-Zélandból.

A cég március 29. után idén már második alkalommal indította Electron rakétáját a Mahia-félszigetről, Új-Zéland északi szigetéről. A start időpontja május 5-én magyar idő szerint reggel 8 órára esett. Összességében ez már a hatodik alkalom volt, hogy a kis műholdak pályára állítására magánvállalkozásban kifejlesztett hordozórakétával űrindítást hajtottak végre.

A műholdak elhelyezése az orrkúp alatt. (Kép: Rocket Lab)

A három kísérleti katonai műhold közül a legnagyobbnak a neve Harbinger. Az amerikai hadsereg támogatásával egy magánvállalkozás, a denveri York Space Systems építette. Célja, hogy demonstrálja: kereskedelmi alapon is készülhet olyan rendszer, amely megfelelel a Védelmi Minisztérium által támasztott szigorú követelményeknek. Egy sor technológiai kísérleti berendezést visz magával, például egy földmegfigyelő X-sávú apertúraszintézises radarberendezést és az adatok nagy adatátviteli sebességű lesugárzására szolgáló kommunikációs rendszert. Az űreszköz tömege 150 km, amivel rekorder, hiszen az Electron rakéta eddigi legnagyobb hasznos terhe.

A másik két „utas” egy-egy kisebb CubeSat volt, a pályára állított összes tömeg pedig közel 180 kg. A hat egységes (6U) SPARC-1 (Space Plug and Play Architecture Research CubeSat-1) egy közös svéd–amerikai kísérlet, többek közt a repülési elektronika miniatürizálására, a változtatható kommunikációs frekvenciát kínáló fedélzeti szoftverrádió, valamint egy a pálya menti környezetet figyelő kamera kipróbálására. A Falcon ODE (Falcon Orbital Debris Experiment) pedig az űrszemét ügyében jelent egy kis előrelépést. A Föld körüli térségben gazdátlanul repülő tárgyak felszínről való követésének javításához, kalibrálásához céltárgyként használják az 1 egységes (vagyis 10 cm élhosszúságú kocka alakú, 1U) CubeSatot.

A Rocket Lab nevezetes a startjainak egyedi, szellemes elnevezéseiről. A mostani a That’s a Funny Looking Cactus (Ez egy fura kinézetű kaktusz), utalva a hadsereg űrtesztprogramjára (STP, Space Test Program), amelynek központja a sivatagos Új-Mexikóban található. (Kép: Rocket Lab)

Az Electron rakéta első fokozatának kilenc és a második fokozat egy (vákuumbeli működésre tervezett) Rutherford hajtóműve mellett ezúttal szerepet kapott a Curie nevű végfokozat, amellyel a végleges pálya pontos kialakítását végezték.

2019 továbbra is mozgalmas évnek ígérkezik a Rocket Lab számára. Nem kevesebb mint 16 tervezett indítás van még hátra az év végéig. Szeptemberben pedig használatba szeretnék venni második starthelyüket, az Egyesült Államok atlanti partvidékén fekvő, Virginia államhoz tartozó Wallops-szigeten. Innen olyan alacsony pályahajlások is elérhetők, amelyek az új-zélandi indításokkal nem. A 2. számú starthelyüket azért várhatóan ritkábban használják majd. A következő indítás mindenesetre még Új-Zélandból várható, május végéig tervezik végrehajtani, és a Planet Labs hat kis földmegfigyelő holdját szeretnék felbocsátani.

Kapcsolódó cikkek:
Rocket Lab: start idén először
Rutherford, az „e-hajtómű”

Kapcsolódó linkek:
Az Electron rakéta hatodik startja (nasaspaceflight.com)