Egy nagy kémműhold és tizenkét másik kicsi

Az Atlas-5 rakéta hátán a titkos – valószínűleg radaros módszert használó – amerikai NROL-39 kémműhold mellett 12 CubeSat is pályára állt.

A start a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpontról történt, magyar idő szerint december 6-án 8:14-kor. A csupa amerikai műholdból álló hasznos teher messze a legnagyobb darabja, az indítás fő célja az NROL-39 (más jelöléssel USA-247) volt. Az űreszköz a műholdas felderítést koordináló amerikai kormányzati szervezet (National Reconnaissance Office, NRO) fennhatósága alá tartozik. Hivatalosan semmit sem árultak el róla, csak azt, hogy nemzetbiztonsági célokat szolgál. Független szakértők ennél azért jóval többet sejtenek. Eszerint az NROL-39 a Topaz nevű sorozat újabb tagja lehet, és nagyfelbontású radaros méréseket végez majd. A technika előnye, hogy éjjel-nappal, felhős időjárás mellett is használható adatokat szolgáltat. Az amatőr műholdkövetők meg tudják határozni pályájának paramétereit is. Az első információ szerint a műhold mintegy 1100 km magasban, 123°-os hajlásszögű pályán retrográd (vagyis a Föld forgási irányával ellentétes) keringést végezve mozog.

(Kép: United Launch Alliance)

Az Edward Snowden által kiszivárogtatott, augusztusban a Washington Postban megjelent titkos dokumentumok szerint a Topaz műholdak – amelyekből talán a mostani lehetett a harmadik – a korábbi Onyx kódjelű radaros típust váltják fel. A napvilágra került költségvetési dokumentumok arról árulkodnak, hogy összesen öt ilyen műhold épül. Az előző két indítás az NROL-41 (2010. szeptember 21.) és az NROL-25 (2012. április 4.) volt.

Miután a fő teher levált a hordozórakéta Centaur végfokozatáról, még további 12 – immár apró, CubeSat kategóriájú – műholdat állt önálló pályára. Ezeket az egy konkrét célzott kísérletet végrehajtó vagy egy új technológiai megoldást kipróbáló kis űreszközöket az amerikai hadsereg, a NASA és amerikai egyetemek műhelyeiben fejlesztették.

Kapcsolódó cikkek:
Kémműhold Kaliforniából

Kapcsolódó linkek:
Az NROL-39 kémműhold indítása (Spaceflight Now)