Moszkva rendkívüli szabású hadgyakorlatot hajt végre. Ilyenre a demokratikus Oroszország megalakulása óta nem került sor. A műveletbe Bajkonur is bekapcsolódik.
Az orosz hadsereg nukleáris fegyverekkel felszerelt egységei nagyszabású hadgyakorlatot hajtanak végre a napokban – adta hírül február 7-i számában a HVG. A gyakorlat során a levegőbe emelkedik szinte valamennyi orosz stratégiai bombázó. A gépek az északi sarkvidéken és a Kaszpi-tenger térségében lőnek ki manőverező robotgépeket, illetve ballisztikus rakétákat. A célok egyike Moszkva légelhárításának tesztelése. Ennek érdekében az orosz főváros rakétavédelmi gyűrűjének működését is ellenőrzik.
A legutóbbi hasonló gyakorlatot még a Szovjetunió idején, 1982-ben hajtották végre, akkor a „Hétórás nukleáris háború” nevet kapta a művelet, ami igen komolyan megrettentette a nyugati világot. Katonai források szerint az idei gyakorlat a terrorizmus elleni harc keretein belül kerül megrendezésre.
A hadgyakorlat során asztronautikai hordozórakétákat rakétákat is bevetnek, amiket az oroszországi Pleszeckből, illetve az orosz bérlet alatt álló kazahsztáni Bajkonurból indítanak. A hordozórakéták egy-egy katonai műholdat állítanak a tervek szerint Föld körüli pályára, melyek pótolni hivatottak az egyébként csak forgatókönyv szerint megsemmisülő műholdakat.
A hadgyakorlat már hetekkel megkezdése előtt felkeltette az érdeklődést mind a nyugati, mind az orosz és távol-keleti emberek, még inkább katonai szakértők körében.
A másik ok politikai. Vlagyimir Putyin elnök egyik legfontosabb üzenete a március 14-én kiírt államfőválasztásokra, hogy azon munkálkodik, visszaszerezze országa tekintélyét. Ezért mind a belföld, mind a külföld számára meg kell mutatni, az Oroszországi Föderáció még rendelkezik ütőképes hadsereggel.
Persze sokan azt gondolhatják, a hadgyakorlatnak nagyobb a füstje, mint a lángja. Hiszen a terrorizmusellenes küzdelemben lefolytatandó művelet mindössze egy napon át tart. Talán nem is mindenütt a legújabb, sok helyen talán az amúgy is leszerelésre váró rakétákat és fegyvereket használják. És persze az is elképzelhető, hogy a két katonai műholdat amúgy is elindítanák. Ráadásul Putyinnak népszerűségével sem lehet semmi gondja: a felmérések szerint már az első, kétharmados többséget igénylő fordulóban megnyeri a választást. Azonban úgy gondolom, ha nagyobb lesz is a gyakorlat füstje a lángnál, az üzenetérték nem változik: Oroszország meg akarja mutatni, hogy létezik, hogy egy működő, ütőképes állam. S ez az állam nem könnyen adja fel korábban magáról kialakított nagyhatalmi képét.
Talán már csak az lehet kérdés, mikor indítanak tudományos célú űrszondát katonai holdak helyett. Az utolsó orosz űrszonda Marsz-8 (Marsz-96) néven még 1996-ban indult, és a Vörös Bolygó helyett Földünk egyik óceánjában landolt...
Mi lehet az oka egy ilyen gyakorlatnak? A kérdésre e sorok írója szerint több válasz is lehetséges. Az egyik a katonai szempont: valóban ki kell próbálni az orosz hadsereg ütőképességét, hiszen arra ilyen formában 22 éve nem került sor. Azóta az ország megélt egy, a haderőre nézve súlyos vereségként értékelhető afganisztáni háborút, Csecsenföldet, a haderőreform néven történő változtatásokat, melyek az orosz gazdaság helyzete miatt éveken át csupán a létszámleépítésben, az elvonásokban és a fejlesztések leállításában mutatkozott meg. És persze voltak egyéb vészjelzések is. A legnagyobb és legtragikusabb jelzés a világelsőnek és legmodernebbnek legyártott Kurszk atom-tengeralattjáró elsüllyedése volt. Ezt a hadsereg általános felmérése követte, ami rendkívül elmarasztaló volt sokak számára. A katonai műholdakról kiderült például, hogy a megfigyelő holdak „flottája” rendkívül elavult és a szükségesnél sokkal kevésbé használható.
... harcoló alakulataink ma már nem mennek sehova nélküle - nyilatkozta Brad Broemmel parancsnok az új, SVN-45 jelű, IIR-9 jelzésű GPS hold felbocsátásakor.
