Az elmúlt évtizedekben a Naprendszerről rengeteg új ismerethez jutottunk űreszközök segítségével.
Ha az űrkutatásnak a csillagászatban betöltött szerepére gondolunk, akkor nem feledkezhetünk meg a Naprendszer űrszondás vizsgálatáról. A csillagászati különszámban Illés Erzsébet írt cikket A Naprendszerről alkotott kép változása Galileitől napjainkig címmel. Nem véletlen, hogy bár a cím négy évszázadot ölel fel – hiszen a Csillagászat Éve Galilei távcsőhasználatának 400. évfordulójáról volt hivatott megemlékezni –, mégis a bemutatott fontos eredmények túlnyomó többsége az űrkorszakban született. A cikk befejező részében ezt olvashatjuk: „Az elmúlt évtizedekben a Naprendszerről alkotott képünk egyre pontosabbá, egyben egyre bonyolultabbá is vált. Erre kívántam utalni azzal, hogy e cikk valamennyi alcíme a >>nem csak<< szóval kezdődik. A csillagászok évszázadokon keresztül a bolygók mozgásával, esetleg tömegpontokra ható gravitációs hatásával foglalkoztak csupán, az olyan >>finom<< gravitációs zavaró hatások, mint az árapály, csak a Föld–Hold rendszer kapcsán kerültek az érdeklődési körükbe. Ehhez képest az űrszondák – elsősorban az óriásbolygók holdjairól készített – felvételei nyomán vizsgálat tárgyává váltak az olyan másodlagos effektusok is, mint az árapályfűtés, a rezonáns helyzetek okozta erőltetett excentricitás, a napszél és az égitestek kölcsönhatása, a por- és részecskeáramok, a poros plazma szerepe egy-egy óriásbolygó bonyolult rendszerében, stb.”
Térjünk vissza az utolsó mondatban olvasható felsorolás legelejére, hiszen mostani kérdésünket az árapályfűtéssel kapcsolatban tesszük fel. Azt kérjük olvasóinktól, hogy nevezzenek meg a Naprendszer holdjai küzül legalább egyet, amelynek alakításában a közeli óriásbolygó okozta árapályból származó belső súrlódás, s az ennek nyomán fejlődő hő meghatározó szerepet játszik.
A megfejtéseket a cikk alján látható űrlap kitöltésével kérjük beküldeni. A válaszok beérkezésének határideje 2010. január 15. (péntek) éjfél. A helyes megfejtők között a Természet Világa jóvoltából a 2009. évi 1. különszám (Feltárul a Világegyetem) egy példányát sorsoljuk ki. Akinek nem kedvez a szerencse, az is hozzájuthat a folyóirat e különszámához, hiszen az most is kapható az újságárusoknál, valamint megrendelhető a kiadónál, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnál (1088 Budapest, Bródy S. u. 16., titlap@telc.hu), 990 Ft-os áron.
A Természet Világa a Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából jelentette meg a Feltárul a Világegyetem című tematikus számot, gazdag tartalommal és külsővel, a borítókkal együtt összesen száz színes oldallal. Most harmadszor (és utoljára) teszünk fel rejtvénykérdést a különszám egy ajándék példányáért.
Kapcsolódó cikkek:
FOLYÓIRAT-AJÁNLÓ: Feltárul a Világegyetem
REJTVÉNY: Lagrange-pontok
MEGFEJTÉS: Lagrange-pontok
REJTVÉNY: Nobel-díjasok
MEGFEJTÉS: Nobel-díjasok
November 24-én (kedden) délután Kálmán Béla tart előadást Nap kutatásáról Székesfehérváron. 
