Az űridőjárás kutatásával, az eredmények szolgálatszerű közzétételével kapcsolatos újdonságokat foglaljuk össze - főleg Európára koncentrálva.
Az indiai Puneban 2005 augusztusában megrendezett Nemzetközi Kozmikus Sugárzási Konferencián több előadás foglalkozott az űridőjárás témakörével. Közöttük említést érdemelnek a Marsra tevezett emberes űrrepülést érintő sugárdózis becslések, amelyek szerint napaktivitási minimumban a terhelés kisebb az eddig feltételezettnél, de figyelembe kell venni a galaktikus kozmikus sugárzás és az együttforgó kölcsönhatás járulékát, amely a Naptól távolodva növekszik. A KFKI RMKI munkatársainak egyik előadása a részecskeesemények fluxusának maximum utáni lefutását vizsgálta.
A második európai űridőjárási hetet (European Space Weather Week) november 14 és 18 között rendezik meg az ESTEC-ben, a hollandiai Noordwijkben. Az előadások 6 témakör köré csoportosulnak: a napaktivitás előrejelzése, atmoszféra – globális változások, ionoszféra, a Föld sugárzási környezete, mágneses hatások (geomágnesen indukált áramok), a nagyközönség tájékoztatása. A trieszti nemzetközi elméleti fizikai intézet (International Centre for Theoretical Physics) az űridőjárás teljes témakörét tárgyaló iskolát szervez International Advanced School on Space Weather címmel 2006. május 2-19 között, amelyre 45 év alatti kutatók jelentkezhetnek 2006. január 15-ig.
Varga András (KFKI RMKI)
Az Amerikai Egyesült Államok hosszú ideje vezető szerepet tölt be az űridőjárás előrejelzése terén a Nap és az űrplazma állandó figyelésével műholdas mérések alapján (NOAA Space Environment Center). Az űridőjárással kapcsolatos eredményeiket és saját méréseiket felhasználva azonban az európai kutatók is egyre aktívabbak. Az ESA már kialakította a saját űridőjárási web-szerverét. Ezen belül SWENET néven szervezi az űridőjárás európai hálózatát, amely az európai – elsősorban ipari – felhasználók igényeit kívánja kielégíteni. A szolgáltatásoktól jelenleg 3 csoportban kaphatók adatok és előrejelzések: ionoszférikus hatások és az ezek által befolyásolt technika, geomágnesen indukált áramok (GIC) és más földfelszíni hatások, ill. az űreszközök és a nagy magasságban repülő repülőgépek számára szolgáló információ.
Az európai országok űridőjárási együttműködését hivatott összefogni a COST (European Co-operation in the field of Scientific and Technical Research) 724. számú Developing the Scientific Basis for Monitoring, Modelling and Predicting Space Weather elnevezésű akciója. Ennek célja „sokrétű űridőjárási szolgáltatások és módszerek kifejlesztése a felhasználók széles köre számára egy európai hálózaton belül a Nap-Föld rendszer modellezésén és monitorozásán keresztül”. Ebben a munkában pillanatnyilag 23 ország és 4 nemzetközi intézmény vesz részt, a 2003 novemberétől 2007 novemberéig terjedő időszakban. A COST 724 október közepén Athénban megrendezett munkaülésén, amelyen a KFKI RMKI munkatársa is részt vett, 4 munkacsoportban folytak megbeszélések: a napaktivitás monitorozása és előrejelzése, a Föld sugárzási környezete, a napszélben terjedő zavarok kölcsönhatása a Földdel, ill. űridőjárási megfigyelések és szolgáltatások. Ezen belül folyik a különböző modellek (koronakitörés és részecsketerjedés, kölcsönhatások a magnetoszférával, stb.) és adatbázisok (pl. napmegfigyelések, események katalógusa) rendszerezése és nagyobb közösség számára elérhetővé tétele.
Kapcsolódó cikkek:
Űridőjárás (1. rész): Fizikai alapok és földi hatások
Űridőjárás (2. rész): Az űreszközök a Napot fürkészik
Űridőjárás (3. rész)
Az űridőjárás kutatása Japánban
Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya és a Collegium Budapest ezzel a címmel rendez tudományos ülést november 9-én.
