Ritka égi tüneménynek lehettünk tanúi május 7-én. A Napunkhoz legközelebb, attól mintegy 58 millió kilométerre keringő bolygó, a Merkúr átvonult központi csillagunk, a Nap előtt.
Éles fekete pöttyként kirajzolódva haladt el a Merkúr a napkorong előtt. Az érdeklődők számos helyről követhették nyomon a jelenséget, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem lágymányosi épülettömbjének második emeleti teraszáról is kitartó csapat követte az eseményeket.
A csillagászati tanszék lelkes csoportja már a hajnali óráktól kémlelte az eget. Négy távcsövet felállítva, valamint két binokulárral is felszerelkezve a Nap horizont feletti felbukkanását követően már nem kellett sokat várni ahhoz, hogy megkezdődjön a ritka csillagászati esemény.
Az ún. első kontaktus során a bolygó korongja kívülről érinti a Napot, helyi idő szerint ezt 7:11 perckor következett be.
Amint bolygó egésze a napkorong elé ér, az ún. második kontaktus előtt érdekes cseppjelenségnek lehetünk tanúi:
Az átvonulás több, mint öt órán át tartott:
12:25-kor készült az utolsó kép, amin még kivehető az épp kilépő bolygó.
(Készült az ELTE Csillagászati tanszék MEADE Schmidt-Cassegrain típusú 254/2500-as távcsövével, Practica LTL-3-as fényképezőgéppel, 50 ASA-s fekete-fehér filmre)
1999 óta nem volt tanúja a világ Merkúr-átvonulásnak, hazánkból pedig legutóbb 1986-ban volt látható. Ez alkalommal a jelenség Európából, valamint Afrika és Ázsia nagy részéről volt látható ott, ahol tiszta ég kedvezett a megfigyelőknek. Aki esetleg lemaradt, legközelebb 2016-ban nyílik alkalma megpillantani a Merkúr sötét oldalát. Még ritkább, de hasonlóan ígéretes jelenség a Vénusz elhaladása a Nap előtt, ez hazánkból 2004. június 8-án figyelhető meg.
A mini napfogyatkozás érdekessége, hogy hasonló módszert alkalmaznak a csillagászok naprendszeren kívüli bolygók kimutatására. Amint egy távoli bolygó elhalad csillagja előtt, csekély mértékű fényességcsökkenést okoz, mivel korongjával eltakarja előlünk a csillagból érkező fény töredékét, ahhoz hasonlóan, ahogy a Merkúr áthaladt Napunk előtt. A fényességváltozást mérve ki lehet mutatni, amint egy ún. exobolygó elhaladt csillagjának korongja előtt. Sajnos azonban egy távoli csillag és kísérője esetében ez igen ritka, nehezen megfigyelhető jelenség.
Eddig egyetlen alkalommal nyílt rá lehetőség, hogy a csillag radiális sebességváltozása alapján felfedezett naprendszeren kívüli bolygót fotometriai módszerrel is azonosítottak. Mivel légkörén keresztülhalad a csillag fénye, spektroszkópiai vizsgálatok már hidrogént és nátriumot is sikerült kimutatni légkörében.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
(Készült az Alternatív Közgazdasági Gimnázium 200/1200-as Newton távcsövével, Practica LTL-3-as fényképezőgéppel, 50 ASA-s fekete-fehér filmre.)
(Készült az ELTE Csillagászati tanszék MEADE Schmidt-Cassegrain típusú 254/2500-as távcsövével, Practica LTL-3-as fényképezőgéppel, 50 ASA-s fekete-fehér filmre)
A Merkur átvonulása
Az európai déli obszervatórium oldala a Merkúr-átvonulásról
A SOHO felvételei
Magyar Csillagászati Egyesület
A HD209458 jelű csillag bolygójának felfedezése
Ritka égi jelenségnek lehetünk ma szemtanúi. A Merkur megmutatja a sötét oldalát a Föld lakóinak, miközben átvonul a Nap előtt. A jelenség csak speciális távcsővel figyelhető meg.
