Szinte közhely, hogy a természeti katasztrófák következményeinek felmérésében, felszámolásában nélkülözhetetlenek a műholdak felvételei.
A Disaster Charter munkájában résztvevő országok és szervezetek, legújabban – saját távérzékelő műholdjaik pályára állítását követően – Venezuela és az Egyesült Arab Emírségek csatlakozott az együttműködéshez
Mivel a természeti csapások és más katasztrófahelyzetek kezelésében feldolgozott műholdfelvételek gyors rendelkezésre bocsátásával nemzetközileg összehangolt segítséget nyújtó Disasters Charter az ENSZ 1999-ben tartott UNISPACE III konferenciájának egyik ajánlása nyomán jött létre, ezért a Világűrbizottság és az Albizottság ülésein időről időre tájékoztatást adnak az együttműködés eredményeiről. Az együttműködés részesei mindazon országok, űrügynökségek és nemzetközi szervezetek, amelyek távérzékelő műholdakat működtetnek, és vállalják, hogy riasztás esetén a katasztrófa sújtotta területről térítésmentesen feldolgozott műholdfelvételeket és kiegészítő információkat bocsátanak az illetékes hatóságok részére.
A felfutás időszakát követően az elmúlt 12 évben átlagosan évente 40 alkalommal aktiválták a Charter keretében nyújtott szolgáltatást. A kördiagramról leolvasható, hogy a riasztások fele víz okozta pusztítás, árvíz vagy cunami
A rendszerhez jelenleg 65 országnak van közvetlen hozzáférése (köztük az EU összes tagállamának), ezen országok katasztrófavédelmi szervezetei közvetlenül aktiválhatják a Chartert. Más országok ezt arra feljogosított nemzetközi szervezeteken, vagy közvetlenül az ENSZ Világűrirodán keresztül tehetik meg. A közvetlen aktiválás jogát bármely állam katasztrófavédelmi szervezete vagy az ilyen tevékenységre feljogosított más hatósága megszerezheti, mindössze két feltételt kell teljesíteniük: a szervnek vagy intézménynek képesnek kell lennie műholdfelvételek letöltésére és használatára, illetve be kell tudnia nyújtani angolul a kérelmét.
A Disasters Chartert létrehozása óta idén február közepéig 597 alkalommal aktiválták. A térképen a kezelt természeti csapások földrajzi és típus szerinti megoszlása látható
A Disasters Charter tevékenysége a következő nagy területekre terjed ki: trópusi ciklonok (tájfunok, hurrikánok), földrengések, tüzek, árvizek, hó és jég okozta pusztítás, tengeri hullámok (cunamik) pusztítása, olajszennyezések, tűzhányók, földcsuszamlások és egyéb katasztrófák. Utóbbi kategóriába tartoznak például az ipari katasztrófák, az eltűnt repülőgépek keresésében nyújtott segítség, de ide sorolják például a homokviharokat is. Amint az idei előadásban bemutatott kördiagramról leolvasható, a katasztrófák mintegy felét a víz okozta pusztítás teszi ki. Jelentős még a trópusi viharok és a földrengések pusztítása, míg az összes többi kategória az esetek kevesebb mint negyedét képviselik.
Magyarországot sújtó természeti csapás esetében eddig egyszer nyújtott segítséget a Disasters Charter, a 2006 tavaszi tiszai árvíz idején. A szürke négyzetek a feldolgozott felvételeken ábrázolt területeket jelzik
Az előadás elhangzásáig 2000-ben történt létrehozása óta több mint 120 ország javára 597 alkalommal aktiválták a Disasters Chartert, háromszor ebben az évben (február közepéig). Sajnos a katasztrófák azóta sem szűntek, így az aktiválások száma március 19-én elérte a hatszázat. Az idei év katasztrófái közül az ábrán látható összesítésben két brazíliai eset (egy árvíz és az emlékezetes gátszakadás), illetve egy bolíviai földcsuszamlás szerepel. Márciusban az Idai trópusi ciklon miatt kétszer is aktiválták a Chartert, egyszer a Mozambikban, egyszer pedig a Zimbabwében okozott pusztítás miatt. Végül, de (sajnos) nem utolsósorban március 19-én az Indonéziát sújtó árvíz miatt aktiválták a rendszert, így ez lett az együttműködés történetében a 600. segítségnyújtás.
A Disasters Charter a fenti típusú természeti katasztrófák kezeléséhez tud segítséget nyújtani
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Disasters Charter sikeres munkája. Amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, az ENSZ Világűrbizottságának Tudományos és Technikai Albizottsága (COPUOS STS) 2019. február 11–22. között Bécsben tartotta 56. ülésszakát. Az ülésszakon „Az űridőjárás és a kis műholdak” témájú szimpóziumon hat, az ülésszak egyes napirendi pontjaihoz kapcsolódóan további 62 szakmai előadás is elhangzott. Ígéretünknek megfelelően ezek közül néhányat részletesen is ismertetünk, a többit az érdeklődők az ülésszak honlapján tekinthetik meg.
Az ENSZ Albizottság ülése
Űrtechnika a katasztrófavédelem szolgálatában
Előadás a Disasters Charter tevékenységéről
Disasters Charter
ENSZ Világűriroda (OOSA)
A COPUOS STS 56. ülésszakának anyagai
Az Albizottság üléseiről készült hangfelvétel az ENSZ hivatalos nyelvein
A technikai előadások (letölthető) anyagai
A kínai hordozórakéta-sorozat jubileumi startja alkalmával a Chinasat-6C távközlési műholdat állították pályára.
