Pontosabban az északi pólus vidékéről, az amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter űrszonda felvételei alapján.
A NASA által a napokban nyilvánosságra hozott mozaik összesen 10 581 egyedi felvételből állt össze, a 2009 júniusában indított Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) négy éven át gyűjtött „terméséből”. A nagyítható térkép a Holdnak a 60°-os északi szélességtől északabbra fekvő területeit ábrázolja. Egy képpont 2 m-es felszíni felbontásnak felel meg.
(Kép: NASA / GSFC / Arizona State University)
A látványos mozaik 2,54 millió négyzetkilométernyi területet fed le, képmérete 680 gigapixel. Elkészítéséhez a Lunar Reconnaissance Orbiter Camera (LROC) műszeregyüttes keskeny látószögű kamerájának (Narrow Angle Camera, NAC) felvételeit a lézeres magasságmérő (Lunar Orbiter Laser Altimeter, LOLA) 30 m-es felbontású digitális terepmodelljére vetítették.
A képi adatbázis lehetővé teszi, hogy virtuálisan felkereshessünk krátereket és más látványos felszíni alakzatokat. Az eligazodást a feliratozás segíti. Egyes érdekesnek ígérkező „látnivalókhoz” – például frissen keletkezett kráterekhez vagy a GRAIL szondák becsapódási helyeihez – egy kattintással elnavigálhatunk.
Az LRO 2009 júniusában indult. A Hold körüli pályára állás után kezdetben körpályán keringett, majd mintegy két és fél év elteltével pályáját elnyúltabbá alakították. Minden keringése során elrepült a pólusok fölött. Holdközeli pontja a déli, míg legnagyobb távolsága az északi fölé esett. A magasságnak köszönhetően a kamerák látómezejébe északon nagyobb kiterjedésű felszíndarabok estek bele, így sikerült mostanra összeállítani a holdtérkép-mozaikot. (Az állandó árnyékban és így mindig sötétségben levő kráterbelsőkről természetesen ne keressünk felvételeket.)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Úton az amerikai holdszonda
Az LRO első képei a Holdról
Perdöntő fotók a Holdról
LOLA szerint a Hold...
A Hold déli pólusvidéke, ahogy sosem láttuk
Furcsa holdkráter – furcsa eredet?
A Hold északi sarkvidéke
2210 méterre egymástól: a GRAIL kráterei a Holdon
Amerikai lencsevégen a kínai holdszonda
A Hold északi pólusvidékének nagyfelbontású, interaktív térképe (ASU)
Orosz automata holdszondák és az amerikai Apollo űrhajósok is lézertükröket hagytak a Holdon, amelyeket használva a mai napig pontosan tudják mérni a Föld–Hold távolság változását.
