Külszíni fejtésű lignitbányákból néhány évtized alatt turistaparadicsom válik.
Berlintől mintegy 200 kilométerre délnyugatra fekszik Németországban egy nagy kiterjedésű terület Neuseenland néven. A Lipcsei járásban fekvő terület egy hatalmas projekt helyszíne, amely során folyókkal összekapcsolt tavakkal alakítják át a táj képét. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről űrhajósok által készített fotón két ember alkotta tavat látunk, amelyeket repce-, búza- és burgonyatáblák vesznek körül.
Az ISS 47. számú legénységének egy tagja készítette a fényképet 2016. május 9-én. (Kép: NASA EO / JSC)
Az 1921-ben elsőként feltárt Zwenkauer See és az 1981-ben kiásott Cospudener See eredetileg külszíni lignitbányákként funkcionáltak. Területükről összesen 610 millió tonna lignitet bányásztak. Ez az a barnaszén fajta, amelyet Németország széles körben használt. E bányászati műveletek eredményeképpen a közeli területek súlyosan sérültek: a folyókat elterelték, az erdőket kiirtották, és a közelben lakók ezreit áttelepítették.
Az 1990-es évek elején a bányákat véglegesen leállították. A régió rehabilitációja rövid időn belül megkezdődött. Mindkét bányát nyolc év alatt folyóvizek elterelésével elárasztották, így a vidék két legnagyobb tavává váltak. Jelenleg épül a Harth-csatorna a Zwenkauer See és a Cospudener See között. Ez a jövőben lehetővé teszi a hajók számára, hogy Zwenkau kikötőből Lipcséig eljussanak, mely mintegy 12 kilométerre északkeletre fekszik. A tavak fejlesztésének köszönhetően a partjaikon fekvő Markkleeberg és Zwenkau egyre népszerűbbek a turisták körében. Kapcsolódó linkek:
A táj átalakulása a németországi Lipcse közelében (NASA EO)
Műholdas megfigyelésekkel egy jéghegy nyomában: 18 éve a legnagyobb volt, lassan viszont elenyészik.
