A Philae leszállóegység egyelőre még a Rosetta szonda oldalához rögzítve repül, de kamerája jól működik. A képen egy napelemtábla és egy üstökösmag.
A 67P/Csurjumov–Gereszimenko-üstökös mellett keringő európai űrszonda leszállóegysége a tervek szerint novemberben ereszkedik majd le az üstökösmag felszínére. Az izgalommal várt, az űrkutatás eddigi történetében egyedülálló manőver előtt kipróbálták a Philae francia vezetéssel készült CIVA (Comet nucleus Infrared and Visible Analyzer) kameráját is. Az alábbi kép valójában két, különböző expozíciós időkkel készített felvétel kombinációja, hogy a napsütötte és az árnyékos részek közti óriási kontrasztot ellensúlyozzák.
A Philae CIVA kamerájának képe – a háttérben az üstökösmaggal – szeptember 7-én, 50 km-es távolságból készült. (Kép: ESA / Rosetta / Philae / CIVA)
Az előtérben az űrszonda két 14 m hosszú napelemtáblája közül az egyik látható. A CIVA kamera felvételeinek fontos magyar vonatkozására Szalai Sándor hívta fel a figyelmünket. A Philae és a Rosetta közötti adattovábbítást ugyanis az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft. által Magyarországon fejlesztett központi számítógép (Command and Data Management Subsystem, CDMS) biztosította, így juthattak el az adatok a Földre. A hibatoleráns központi vezérlő és adatgyűjtő számítógépnek természetesen alapvető szerepe lesz majd az üstökösmagra való leszállás alatt és után, a mérések végrehajtása közben is.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Magyar közreműködők a Rosetta fejlesztésében
Új szoftver a Rosetta leszállóegységén
Önarckép napelemtáblával
Így néz ki a Rosetta üstököse
A Rosetta/Philae önarcképe az üstökösmaggal (ESA)
A Nemzetközi Űrállomás irányába megcsillanó napfény a fényképen kiemeli a partokat.
