Ferenc József-föld

Az egykori osztrák császár és magyar király nevét viselő szigetcsoportot egy űrfelvételen mutatjuk be. Ez Oroszország és egyben egész Eurázsia legészakibb területe, az Északi-sarktól csupán ezer kilométerre fekszik.

A Ferenc József-föld szigetcsoportja 191 kisebb-nagyobb tagból áll, a Barents-tenger északkeleti részén. 1873-ban fedezte fel egy osztrák–magyar sarkvidéki expedíció, innen ered az elnevezése.

A NASA Terra földmegfigyelő műholdjának MODIS detektora 2011. augusztus 17-én készítette a Ferenc József-földet és környezetét mutató felvételt. Alább a kép egy kinagyított részletét is megmutatjuk. (Kép: Jeff Schmaltz / MODIS Rapid Response Team / NASA GSFC)

A természetes színeket mutató kép készítésének idején a szigetcsoport fölött tiszta volt az ég, a felvétel szélein azonban már felhőfüggöny takarja a tengert. A szigetek körül a tengeri jég különös, kanyargó formákban van jelen, színe a vastagságtól függően a szürke és szürkésfehér árnyalatai között váltakozik. Az egyes szigeteken látható fehér foltok a gleccserek összefüggő jegét mutatják. A jégmentes helyeken a barnás árnyalatok a sarkvidéki tundrára jellemzők.

A lényegében lakatlan Ferenc József-földnek nem túl barátságos a klímája. Télen az átlaghőmérséklet -22 °C, ami nyáron +2 °C-ra „melegszik”. A szigeteket a felemelkedés és az erózió formálta a földtörténet elmúlt időszakaiban. A jura időszakban (206 és 144 millió évvel ezelőtt) talán összefüggő földdarabot alkotott a terület. A felszín egyenetlen eróziója leginkább a középső részt kímélte meg. A kréta időszakban (144 millió és 65 millió évvel ezelőtt) vulkáni működésből származó kőzetek borították be a Ferenc József-föld egy részét. Legújabban a jég koptató hatása alakította a tájat.

Kapcsolódó cikkek:
Sziget Szibéria szomszédságában

Kapcsolódó linkek:
A Ferenc József-föld nyári űrfelvételen (NASA EO)
Ferenc József-föld (Wikipédia)
Az osztrák–magyar északi-sarki expedíció (Wikipédia)