MEGFEJTÉS: Radarkép „színesben”

Az Európát és Afrikát elválasztó Gibraltári-szorosról készült az Envisat radarképe, legutóbbi rejtvényünk főszereplője.

Az Envisat műhold ASAR radarberendezésével 2009. augusztus 27-én, 2009. október 1-jén és 2010. augusztus 12-én készített felvételek (amplitúdóképek) hamis színezésű kombinációja. (Kép: ESA)

A radarfelvételeken jól kivehetők az Atlanti-óceánt (balra) és a Földközi-tengert (jobbra) összekötö Gibraltári-szoros környékén, a tengervízben levő ún. mélységi hullámok. Ezek a felszínen nem észrevehető hullámok a tengervíz rétegzettsége következtében alakulnak ki. Az alul levő víz hidegebb, sűrűbb, nagyobb a sótartalma. A sűrűségben és a sótartalomban meglevő különbségek miatt az eltérő mélységű rétegek másképpen viselkednek. Amikor az árapály hatására a vízszint csökken, a zátonyoknál vagy az óceáni hátságoknál az alsó rétegekben is keletkezhetnek tovaterjedő zavarok, hullámok. Ezeknek a hullámhosszúsága jóval nagyobb, mint a felszíni hullámoké, akár több tíz kilométeres is lehet. A műholdas radarképek azért használhatók a mélységi hullámok tengerfelszíni hatásának észlelésére, mert a radar-visszaverődés mértéke érzékeny a vízfelszín „fodrozottságára”. A teljesen sima felszín nem a műhold irányába veri vissza a radarjeleket, ezért sötét marad. Ha hullámosabb a víz, akkor viszont lesznek olyan hullámhegyek is, amelyek műholdirányú visszaverődést produkálnak. A nagy hullámhosszú mélységi hullámok völgyeibe mintegy beáramlik a felszíni víz, így ott kicsit felkavarodik, jobb radarvisszhangot okozva. A hullámhegyek fölött kisimuló felszín viszont sötétebb marad a radaros amplitúdóképen.

A fenti radarkép egy kinagyított részlete, amelyen megfigyelhetők a Gibraltári-szoros mélységi hullámai, mint körkörös alakzatok a szoros keleti (földközi-tengeri) bejáratánál. A part melletti települések: felül a brit fennhatóság alatt álló Gibraltár, valamint a spanyol Algeciras és La Línea, míg az afrikai oldalon a spanyol felségterületen fekvő Ceuta. Fent, főleg az Európa-fok és az Algecirasi-öböl környékén a kis színes pontok tengerjáró hajók. Hogy színük épp piros, zöld vagy kék, az attól függ, hogy a három közül melyik radarfelvétel készítésének időpontjában tartózkodtak ott. A Gibraltári-szoros a világ legforgalmasabb hajózási útvonalai közé tartozik, naponta több száz tengerjáró halad itt át. (Kép: ESA)

A kérdésünkre helyesen válaszolók, vagyis a kontinensek és a szoros nevét is megadó olvasóink közül kisorsolt szerencsés játékosunk, Kiss Gabriella a Magyar Űrkutatási Iroda jóvoltából a 2006-ban megjelent Iskolai Űratlasz egy példányát kapja jutalmul. Nyereményéhez gratulálunk! (Újabb rekord született: közel 70 helyes megfejtést kaptunk.)

Akinek most nem kedvezett a szerencse, annak vigasztalásul elmondjuk, hogy még egy űratlasz vár gazdára. Mostani rejtvénysorozatunk befejező kérdésével hamarosan (a tervek szerint április második felében) jelentkezünk! Továbbá szeretnénk felhívni a figyelmüket, hogy az is hozzájuthat az exkluzív, kereskedelmi forgalomban nem kapható kötethez, aki támogatja a Magyar Asztronautikai Társaságot (MANT). Az űrkutatás népszerűsítésével is foglalkozó, idén 55 éves civil szervezet anyagi ellehetetlenülésének megakadályozásáért gyűjtés indult. Annak, aki adományként legalább 10 ezer forintot át tud utalni az egyesület számlájára, és a Mentsük meg a MANT-ot! honlapon megadja címét is, hálából egy Iskolai Űratlaszt küldenek – amíg a 100 darabos készlet tart.

Kapcsolódó cikkek:
REJTVÉNY: Radarkép „színesben”
Hullámok a felszínen és a mélyben
Európa hajózási útvonalai az űrből

Kapcsolódó linkek:
A Gibraltári-szoros radarképe az Envisattól (ESA)
Mentsük meg a MANT-ot!