Szibéria délkeleti részén az Angara folyó felduzzasztásával alakították ki a Bratszki-víztározót, amely szinte úgy néz ki az Envisat műhold radarképén, mint egy hüllő.
(Kép: ESA)
Az Irkutszk közelében fekvő tározót az 1960-as években kezdték kialakítani. A duzzasztott vízfelület a Bajkál-tóból eredő, a kép jobb oldalán délről északra folyó Angara medrét követve több mint 1000 km hosszan húzódik. A tározóba torkollik az Oka (alul középen) és az Ija (balra) folyó. A 4417 m széles, 125 m magas völgyzáró gáthoz legközelebb eső város Bratszk, róla kapta nevét a tározó. Az ott működő, a lezúduló víz energiáját elektromos energiává alakító vízi erőmű kapacitása 4500 megawatt. Ez az Angarán létesített négy erőmű közül a második.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az itt bemutatott képhez az európai Envisat földmegfigyelő mesterséges hold radarméréseit használták fel. A műholdról kibocsátott, a felszínről visszaverődött, majd az űreszköz antennájához visszaérkező radarjelek amplitúdóját három különböző időpontban (2010. május 29-én, július 3-án és október 16-án) rögzítették. Ezután az eltérő időpontokhoz tartozó képeket más-más színnel (vörös, zöld és kék) kódolták. Így a képen látható színek természetesen „hamisak”, valójában a felszín radarvisszaverő képességének – például a növényborítottságnak – a változására utalnak. A képen fehér színével kitűnik Bratszk városa (balra fent), ahonnan az épületek felületéről mindhárom időpontban erős radarvisszhangot detektáltak. A vízfelület (a gekkó „teste”) nem a műhold irányába veri vissza a rádióhullámokat, így sötét marad. a képzeletbeli hüllő „lábait” a vízzel feltöltött környező völgyek rajzolják ki.
A Szuezi-csatorna radaros űrfelvételen
A Galápagos-szigetek, ahogy még sosem láttuk
A Gangesz-delta az űrből
A Panama-csatorna az Envisat radarképén
A Bratszki-víztározó az Envisat radarképén (ESA)
Míg itthon a belvíz okoz gondot, a világ másik felén, Dél-Amerikában, az Amazonas medencéjében rekordszárazság van. Műholdképek segítségével mutatjuk be a jeleit.
