A Marsról készített egyik legújabb felvételen egyesek fákat, mások szempillákat vélnek felfedezni, pedig csak egy érdekes tavaszi felszíni folyamat látványos megnyilvánulásáról van szó.
A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszonda nagyfelbontású felvétele a Mars mostanában felmelegedő északi pólusvidékének egy részletéről, a HiRISE kamerával. (Kép: NASA / JPL / Univ. of Arizona)
A képen látható sötét csíkokat valójában a felszín alóli rétegekből előtörő por és homok rajzolja ki, amint a világos színű, még fagyos dűnék oldalán lerakódik. A kutatók elképzelése szerint a folyamatot a szén-dioxid-jégből (szárazjégből) álló felszín alatti réteg szublimációja hajtja. Ilyenkor szilárd halmazállapotúból közvetlenül légneművé alakul a szén-dioxid, miközben a helyi tavasz folyamán egyre intenzívebb napsugárzás éri. A hirtelen kitörő gáz magával ragadja a környezetében, mélyebben levő, sötétebb színű port is, ami aztán lerakódik és lecsúszik a domboldalakon. A felvétel érdekessége, hogy épp sikerült is „elkapni” egy ilyen működő porkifúvást, amelynek felhője még alig észrevehető árnyékot is vet. (A jelenséget a fenti kép kinagyított részletén alább meg is mutatjuk.)
Fákról nyilván nem lehet szó, bármennyire is jó az illúzió a felvételen. Egyelőre – bár vannak erre vonatkozó elképzelések, elméletek – nincs perdöntő bizonyíték arra, hogy napjainkban lenne, illetve valaha is létezett bármiféle életforma a Marson. Egy magyar kutatócsoport, a Collegium Budapest munkatársai szerint a marsi sötét poláris dűnefoltok felvetik a biológiai eredet lehetőségét is.
A felvételen látható marsfelszíni sötét csíkok tipikus hossza kb. 50 m lehet.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Feltámadhat-e a Phoenix?
A Mars dűnefoltjainak újabb magyarázata
A marsfelszíni porcsíkokról (Space.com)
Mars Asztrobiológiai Csoport, Collegium Budapest
A Nemzetközi Űrállomás utasai lefényképezték a Jón- és Tirrén-tengerről visszatükröződő napsugárzást. 
