Foszfátbánya Nyugat-Szaharában

A rendkívül száraz éghajlatú vidék kevés természeti kincsének egyike a foszfát. Bányászata űrfelvételeken is jól látható nyomokat hagy.

Nyugat-Szaharában olyan kevés a csapadék, hogy területének kevesebb, mint fél százalékán folyik mezőgazdasági termelés. Az élelmiszert behozatalból kell előteremtsék, cserébe ásványkincsekkel szolgálhatnak. Az alábbi képeken bemutatott terület mintegy 100 km-re fekszik az Atlanti-óceán partján található El-Ajún (El Aiún, Laâyoune) városától. A Bu Craa (Bou Craa) bányában a nagy tisztaságú foszfát közvetlenül a felszínen termelhető ki.

(Képek: NASA / USGS / J. Allen)

A fenti, valódi színeket mutató műholdképeket az amerikai Landsat-5 (1987. január 20., fent) és Landsat-7 (2000. január 16., lent) készítette. Jól látható, hogy az eltelt bő évtized alatt a bányászat kiterjedt, elsősorban déli irányban. Mindkét felvételen kivehető egy északnyugati irányba induló egyenes vonal. Ez az a futószalag, amin a kitermelt anyagot szállítják. Kapacitása óránként 2000 tonna. Ez jelenleg a világ leghosszabb ilyen rendszere, egészen El-Ajúnig ér. 2000-ben a külszíni fejtés 1225 hektárt érintett. 2001-es adatok szerint az éves termelés másfél millió tonna foszfát volt.

A foszfor a növények, állatok és az ember számára fontos tápanyag. A mezőgazdaságban műtrágyázásra használják. Mivel nem lehet mesterségesen előállítani, foszforban gazdag kőzetekből kell kivonni. Bár a nyugat-szaharai foszfátkészletet már 1947-ben felfedezték, kiaknázása csak a 60-as években kezdődött meg. Bu Craa 1974 óta üzemel, egyre növekvő kapacitással.

Kapcsolódó linkek:
Foszfátbánya az űrből (NASA EO)