A felszíni (a szárazföldön vagy pl. egy hajón tartózkodó) szemlélő számára a Hold korongja fokozatosan elfedi a Napot. Ilyenkor az emberek tekintetüket az égre szegezik, hogy a teljesség keskeny sávjában megpillanthassák a nappali sötétség rövid idejére előtűnő napkoronát. Az űrből lefelé érdemes tekinteni.
A NASA Terra földmegfigyelő műholdja a napfogyatkozás idején épp Kelet-Szibériától Oroszország északnyugati része, illetve Norvégia irányába halad Föld körüli pályáján. Ekkor örökítette meg a Hold által a Föld felszínére vetett árnyékfoltot.
(Kép: NASA / GSFC / MODIS Rapid Response Team / J. Schmaltz)
A Hold kör alakú korongja a képen ovális árnyékot produkál. A fenti kép augusztus 1-jén magyar idő szerint 11:35 és 11:45 között készült. Ahogy a Föld elfordult, az árnyék délkeleti irányba mozdult el. A totalitás sávjában az árnyék teljesen sötét, a folt széle felé haladva – ahol a Földön részleges fogyatkozást látunk – egyre világosodik. A Terra műhold MODIS érzékelőjével erről a területről készített felvételt egy szokványos napon a fehér szín jellemezné – akár a szinte állandóan jelen levő felhőzet, akár a sarkvidéki jégtakaró miatt. Most a gyenge megvilágítás miatt a kép legnagyobb része sejtelmes sárgásbarna színt öltött. A kép teljes felbontásban a NASA lent megadott honlapján megtekinthető.
Frey Sándor
