A homok- és porfelhő alatt kivehetők az Arab-félsziget körvonalai. Itt található néhány a Föld legnagyobb homoksivatagai közül, például a Rub al-Khali és az An-Nafud. A homokviharok akkor jönnek létre, amikor a felszín közelében felmelegedő, ritka levegő helyet cserél a felsőbb rétegek hideg, sűrűbb levegőjével. A felszálló konvektív áramlás magával viszi a homokot. Irak, a Perzsa-öböl és az Arab-félsziget térségében nyáron gyakoribbak az ilyen viharok, mert az erős északnyugati szél (shamal) a Tigris és az Eufrátesz folyókkal körülölelt síkság felől kb. három hónapig fúj, messzire szállítva a felkavart homokot és port. Idén június közepén a homok Indiáig is eljutott.
