Cikkünkben szó esik egy épp 30 évvel ezelőtt történt űreseményről. Az akkor lezuhanó műholdhoz kapcsolódó kérdésre helyesen válaszolók közül egyvalaki megnyerheti a Typotex Kiadó tavaly megjelent kötetét is.
2007-ben jelent meg a Typotex-nél Almár Iván és Galántai Zoltán rendhagyó kötete Ha jövő, akkor világűr címmel. A könyvben a két szerző – sokszor egyetértve, néha vitázva – az űrkutatásnak, az emberiség világűrbeli terjeszkedésének a jövőjével kapcsolatos izgalmas kérdésekre keresi a választ. Eközben szó esik jelenlegi lehetőségeinkről és a kozmikus veszélyekről is.
A körülöttünk felgyülemlő űrszemétről a könyvben külön fejezet szól. Űrszemét alatt minden olyan ember készítette dolgot értünk, amely a Föld körüli pályán kering, de már nem működik, nem tölt be semmilyen hasznos feladatot. Az űrszemét problémájának természetes megoldása – sajnos csak a meglehetősen alacsony pályák esetén – az elhasznált űreszközök, darabjaik, a hordozórakéta-fokozatok visszatérése a Föld légkörébe. Ezek többsége a keletkező hő hatására elég, mielőtt a felszínt elérné. A nagyobb objektumok azonban nem égnek el teljesen, megmaradó részeik szerencsétlen esetben akár lakott területeket is eltalálhatnak. (A témának váratlan aktualitást ad a minap a magyar sajtót is bejárt hír egy február-március környékén irányítatlanul leeső amerikai kémműholdról.)
A könyv röviden megemlít egy már „űrtörténelmi” eseményt, a szovjet Kozmosz-954 műholddal történt 1978-as incidenst, amellyel kapcsolatban mostani rejtvénykérdésünket is feltesszük. (A könyvben véletlenül 956-os sorszám szerepel a hold nevében. - A szerk.). De előbb elevenítsük fel a szerencsétlenül járt űreszköz történetét!
A Kozmosz-954 az 1977. szeptember 18-ai felbocsátása előtt.
A Kozmosz-954 egy radaros tengerészeti felderítő műhold volt, amelyet fedélzeti atomreaktorral szereltek fel. A későbbi bajok okozójává a nukleáris fűtőanyag vált. A reaktort ugyanis nem sikerült terv szerint leválasztani a műholdról és biztonságos pályára emelni. Az egész űreszköz irányíthatatlanul süllyedt a Föld légkörébe. Az 1978. január 24-ei Földet érés során egy kb. 600 km hosszú sávban szóródtak szét a műhold megmaradt darabjai. Véletlen szerencse, hogy az incidens nem egy sűrűn lakott vidéken következett be! A sugárzó hulladéknak az elkövetkező 3 hónap alatt mintegy 500 kisebb-nagyobb darabját sikerült megtalálni és biztonságosan elhelyezni. Eközben a terepi és repülőgépes kutatásban részt vevők 124 ezer négyzetkilométert, majdnem másfél magyarországnyi területet vizsgáltak át. A Szovjetunió az esemény kapcsán végül 3 millió dollár kártérítést fizetett annak az országnak, ahová a darabok lezuhantak. (Az országot a rejtvénykérdés miatt egyelőre nem nevezzük meg.)
A NASA Terra műholdjának MODIS rendszerével 2002. június 18-án készült ez a felvétel. (Kép: Jacques Descloitres, MODIS Land Rapid Response Team, NASA/GSFC)
Következzen végül a kérdés: mi a neve annak a tónak, amely a fenti műholdképen látható, s amelynek körzetében a Kozmosz-954 radioaktív darabjai Földet értek 1978 januárjának végén?
A megfejtéseket a palyazat@urvilag.hu címre kérjük beküldeni. Az e-mailek beérkezésének határideje 2008. február 15. (péntek) éjfél. A helyes megfejtők között a Typotex Kiadó jóvoltából Almár Iván és Galántai Zoltán Ha jövő, akkor világűr című kötetének egy példányát sorsoljuk ki!
Kapcsolódó cikkek:
Ha jövő, akkor világűr - könyvajánló
Amerikai kémműhold zuhanhat le
Melyik az a hegycsúcs a Hawaii-szigeteken, amely egy sor nagyteljesítményű csillagászati távcsőnek ad otthont? A válasz és a nyertes(ek) személye is kiderül a cikkből.
