A röntgen-űrteleszkóppal 2004-ben egymillió másodpercig figyelték a Cassiopeia A szupernóva-maradványt és számos érdekességre bukkantak.
Meg lehet figyelni a robbanás keltette lökéshullámot (ez a képen a kör peremének felel meg) és a két nyalábot (jeteket), amelyek ellentétes irányokban látszanak egymáshoz képest (a bal felső illetve a jobb alsó részen türemkednek ki). Meglepő, hogy a röntgenszínkép alapján a nyalábok szilíciumban gazdagok és viszonylag kevés vasat tartalmaznak. Ez annak a jele, hogy a nyalábok rögtön a robbanás után keletkeztek, különben feldúsultak volna a csillag közepében levő vasatomokkal.
(Kép: NASA/CXC/GSFC/U.Hwang et al.)
A kék „szálak” a lökéshullám közelében vasat tartalmazó felhők (a maradvány bal alsó részén). Ezek a hajdani csillag legbelső régióiban keletkeztek és egyelőre ismeretlen okból a nyalábokra merőlegesen dobódtak ki.
Nagyjából a maradvány közepén található egy kis, fényes forrás. Ez a robbanás után visszamaradt neutroncsillag. Ellentétben például a Rák-ködben és a Vela szupernóva-maradványban található neutroncsillaggal, ez nem sugároz pulzáló jeleket.
A jelenlegi modell szerint a neutroncsillag mágneses tere a robbanás során annyira megerősödött, hogy ellehetetlenítette a pulzár aktivitást. Az ilyen erős mágneses térrel rendelkező neutroncsillagokat megnetároknak is szokás nevezni.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Cassiopeia A változó képe
Chandra és egy szupernóva-maradvány
A Cas A képe a Chandra fotóalbumában
A Hold körül keringő japán Kaguya űrszonda most nyilvánosságra hozott nagyfelbontású képei a híres Apollo-felvételek hangulatát idézik.
