(Kép: NASA/JHU APL/SRI)
A feldolgozás után a képen előtűnik a kb. 1000 km széles gyűrű. Belső részében a halványabban fénylő anyag finom, a Jupiter felé távozó portól származik.
Az elképzelések szerint a gyűrű anyagát a két legbelső hold, az Adrastea és a Metis tömegvonzása „tartja kordában”. A gyűrű közepén egy sötétebb sáv is látszik, amelyért esetleg egy még felfedezésre váró hold lehet a felelős. A szakértők remélik, hogy a New Horizons által küldendő több száz felvétel egyikén ezt is felfedezhetik majd.
A Jupiter gyűrűje a kutatók várakozásaival ellentétben keskenyebbnek bizonyult. Ez az egyik legjobb kép, amely a Naprendszer legnagyobb bolygója körül húzódó gyűrűről készült. A gyűrűrendszert 1979-ben a Voyager-1 egyik felvételén látták meg először.
