A felvételen a Földközi-tenger déli medencéjében felfedezhetjük a felhők által kirajzolt ún. Kármán-féle örvényutakat. Kréta szigetének három magasabb hegycsúcsa pedig hóval borítottan könnyen felismerhetővé válik, középen a 2456 méter magas Idával.
Az alábbi műholdkép a Terra kvázipoláris műhold MODIS szenzorával készült, 2004. november 23-án.
Kern Anikó – Timár Gábor (ELTE)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az összefonódó, szabályosan fodrozódó gomolyfelhők tipikus megjelenése jelzi, hogy Kármán-féle örvényekkel állunk szemben, melyek az áramlásban fokozatosan leszakadnak egymásról. A kép alapján az uralkodó szélirány csak kevéssel tért el az északi iránytól, ez képezi a kép közepén látható lefűződő felhőzet tengelyét is (bár valójában a képen több, gyengébb ilyen örvényutat vélhetünk felfedezni). Ebben az erős légáramlatban Kréta hegycsúcsai, mint akadályok, maguk mögött kialakították a tipikus mintázatú felhőzetet, vagyis a sziget és a hegycsúcsai által keltett hullám még 300-400 kilométerrel távolabb is megfigyelhető.
Kármán Tódor (1881-1963) magyar származású, világhírű fizikus-matematikus mérnök alkotta meg az áramló gázba vagy folyadékba helyezett testek mögött kialakuló örvénysor elméletét. Ezt a jelenséget a tudomány Kármán-féle örvénysornak (Karman vortex) nevezi (lásd az alsó, kisebbik, kísérleti ábrán). Ennek az a lényege, hogy a megfelelő sebességű áramlásba helyezett test mögött ritmikusan, egyszer balra, egyszer jobbra válik le egy örvény. A jelenségnek számos gyakorlati alkalmazása van a repülésben, az űrhajózásban és általában a mérnöki tudományokban is.
250 méteres felbontású űrfelvételek az ELTE vevőállomásáról
Tél Tamás cikke (Természet Világa) az áramlásokban kialakuló örvényekről
Az ELTE műholdvevő állomásán készült képek közül ezen a héten egy Albánia középső és északi részét ábrázoló felvételt mutatunk be. Az AQUA műholdon levő MODIS-rendszer képe 2004. november 17-én készült.
