Augusztus utolsó napjaiban rengeteg embert csalt ki az éjszakai égbolt alá a hír, a Mars olyan közel kerül a Földhöz, amire 59 000 éve nem volt példa. A kíváncsiság óriási méreteket öltött és ez alól nem voltak kivételek az IKONOS műhold irányítói sem: a csodálatosan részletes földi fotóiról híres szonda is a Marsot fényképezte a földközelség idején.
Ahogy már többször szerepelt híreinkben, az IKONOS Föld körüli pályáról fényképezi bolygónk felszínét és képeit bárki megvásárolhatja. A nagyjából 1 méteres felbontású képeken láthattuk már a bagdadi elnöki palotát, vagy a minap elpusztult brazil rakétaindító bázist, de még a Spanyolországot tavaly környezeti katasztrófával fenyegető olajfolt feltérképezéséhez is használtak IKONOS fotókat.
A műhold irányítói most új célpontot találtak: a Marsot. A sosemvolt marsközelség megmozgatta a Space Imaging cég fantáziáját és a kereskedelmi célú földfelvételek közé beiktattak két fényképet a Vörös Bolygóról is.
Az első kép augusztus 26-án készült, amikor a szonda keringése során kilépett a Föld árnyékából az Északi-sark felett. Jól kivehető rajta a Syrtis Major sötét háromszöge, mely marsi felföldek egyik legjellegzetesebb képviselője (a sötétebb szín a Vörös Bolygón a felföldeket, a világosabb az alacsonyabban fekvő medencéket mutatja), míg a tőle délre fekvő kerekded világos folt, a Hellas-medence. Ez utóbbi terület egy hatalmas marsi becsapódásról mesél, amely 4000 km-es körben éreztette hatását, amikor a becsapódó test egy 9 km mély(!), 2100 km átmérőjű krátert vágott, és a kidobott anyagot további 2000 kilométeres körben szórta szét, helyenként 2000 méter magas, törmelékből álló hegységeket emelve.
Mindkét képen látható a déli pólussapka, mely vízjég és széndioxidjég (szárazjég) keverékéből áll. Űrszondás felvételeken jól látszik, hogy a déli félteke nyara során a légkörbe visszatérő széndioxid milyen változatos mintázatot farag a hósapkára: az IKONOS felvételen szintén jól látható, hogy a hósapka milyen recézett szélű.
Az IKONOS történetében persze nem egyedi, hogy a Föld helyett az égre irányítják az érzékelőit. Időnként kalibrációs célzattal néhány referencia csillagot is le szokott fotózni a berendezés, hogy a kamera fényerősségét beállítsák a mérnökök. Most a történelmi (űr)esemény jó apropót biztosított ehhez a kis technikai szünethez.
Dancsó Béla
Az 1 méteres felbontás természetesen jelentősen leromlott (a képen még kivehető legkisebb részlet a valóságban 67 kilométeres), ám sok részlet szépen megmutatkozik a fotókon. Az IKONOS képek olyannak mutatják bolygószomszédunkat, amilyennek egy jobb földi távcsővel láthatnánk, csak a légkör zavaró hatásainak hiányában sokkal élesebb a kép (a kép élessége összevethető a korábban megjelent „Mars deja` vu” c. cikkünkben megjelent amatőr távcsövekkel készült képek élességével). Érdekes összehasonlítani a Föld fotózásával foglalkozó műhold és a Hubble űrteleszkóp képességeit is: az űrtávcső felbontóképessége nem sokkal jobb az IKONOS 67 km-es felbontásánál, a marsi objektumok esetén a HST 50 km-es felbontásra képes.
A második kép augusztus 27-én készült és szinte pontosan a bolygó átellenes félgömbjét mutatja. Az északi és déli félgömb geológiailag jól láthatóan elkülönül rajta, de a legérdekesebb, hogy épp a láthatóság határán felfedezhető rajta néhány híres képződmény. A kép közepén, a világos és sötét terület határán felfedezhető, hogy a határvonal íve kissé sötétebb: ez a Valles Marineris, egy 4000 kilométer hosszú és átlagosan 2-3 kilométer mély hasadékvölgy. A kép bal szélén, az északi (világos) félgömb közepes szélességén pedig egy aprócska sötét pötty jelzi a Naprendszer legnagyobb vulkáni hegyének, a Mont Everestnél majd háromszor nagyobb – 25 km magas - Olympus Monsnak a helyét.
Kapcsolódó cikkek:
Döbbenetes fotó az elpusztult brazil rakéta-startasztalról
Mars déja` vu
A Space Imaging cég IKONOS műholdja döbbenetes fotót készített a közelmúltban elpusztult brazil rakétaindítóhelyről.
